Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - Pataky László: Békés megye energiaellátásának jövője

Ennek ellenére mégis szénhidrogén behozatalra szorulunk. Annyira, hogy 1980-ban — a felmérések szerint — energia-szükségletünknek mintegy felét importált olajjal és gázzal kell fedeznünk. Az energiahordozók leggazdaságosabb felhasználása Nos, ha ilyen nagy hazánkban az energiahiány, ha ilyen drága kincs a megyénkben feltárt földgáz, jól meg kell gondolnunk, hogy mire, milyen arányban és hogyan használjuk fel. Háztartásokban főzésre és fűtésre —, valamilyen nagy erőműben villamosenergia termelésre —, gyárakban gőzfejlesztésre —, avagy vegyipari célokra mint nyersanyagot? Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ha szén helyett földgázt használunk: a csere, az átváltás egész népgazdaságunkra kihat. Szénbányáink egyrészét ugyanis le kell állítanunk, s meg kell teremtenünk a földgáz felhasználásának technikai feltételeit. De gondolnunk kell arra is, hogy ha a fogyasztókat átcsoportosítjuk, ha az energiahordozók eddigi termelési rendjét megváltoztatjuk, az átváltás visszahat a gazdaságosságra. S talán nem kis mértékben. Az átcsoportosítás előtt meg kell tehát vizsgálni az arányítás kihatásait is. Energiagazdálkodási számvetés Ezek a meggondolások szoros számvetésre kényszerítették szakértőinket. Annál is inkább, mert nem csekély vagyonról van szó. Az energiahordozók összértéke, hivatalos áron számítva, nemzeti jövedelmünknek tíz százalékát is eléri. S a termeléshez, felhasználáshoz, átalakításhoz szükséges berendezések beruházási szintje minden évben meghaladja a népgazdaság összes beruházásainak húsz százalékát. Hazánk energiaigényének felmérésére a Tervhivatal és az Energiagazdálkodási Hatóság végzett sokrétű számítást. Ezek a számítások úgy mutatták, hogy energia-felhasználásunk, a megelőző időszakhoz viszonyítva, a következőképpen emelkedett, illetve emelkedik: 1961—1965. időszakban 4,6 százalékkal, 1966—1970. időszakban 3,7 százalékkal, 1971—1975. időszakban 5.0 százalékkal, 1976—1980. időszakban 4,2 százalékkal. A számítások mélyrehatók voltak: 49 fogyasztói kategóriát vettek figyelembe, és 22 energiahordozó-fajtát különböztettek meg. Az energiahordozók a következők: Szilárdak. Ide tartoznak a különféle szenek, a lignit, a koksz, brikett és a fa. (1—12). 207