Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 2. szám - Dr. Sajti Imre: Rendfenntartó erők a felszabadult Békés megyében
napjaitól kezdve jelentkező óriási feladatok megoldását. A viharsarki kommunisták jól látták, hogy hosszabb ideig nem lehet számítani az új központi hatalom kialakítására. Ez arra ösztönözte őket, hogy magukhoz ragadják a kezdeményezést a közügyek intézésében, a dolgozó tömegek felvilágosításában. Ezzel nagy lépést tettek előre az új demokratikus rend tömegbázisának megteremtésében. A kommunistáknál sokkal szervezetlenebb polgári erők — közéjük tartozott az újjáalakuló megyei közigazgatás vezetője, Csige Varga Antal is — a Kommunista Párt kezdeményező, irányító szerepét nem nézték jó szemmel, féltek a proletárdiktatúrától, az MKP vonalával ellenkező, helyenként anarchikus jelenségeket eltúlozták, ugyanakkor igyekeztek elősegíteni a Kisgazda Párt és a polgári pártok szervezését is, hogy ezzel a kommunisták egyre szélesedő befolyását ellensúlyozzák. Az MKP-tagok száma nem fejezte ki hűen a dolgozó tömegek között a kommunisták befolyását és tekintélyét. Az orosházi és békéscsabai MKP szervezetek öntevékenyen kiterjesztették tevékenységüket a környező községekre, ahol segítették az élet megindítását. A községek igényelték is a tapasztalt, baloldali forradalmi erők segítségét. 0 Gyakorlatilag az történt, hogy a kommunisták az élet megindítására irányuló tevékenységükkel sok helyen megelőzték a pártszervezetek formális létrejöttét. Orosházán pl. a baloldali forradalmi érzésű elemek 1944. október 8-án elkezdték igen sokoldalú tevékenységüket, a pártszervezet viszont csak október 14-én alakult meg. A kommunista pártszervezetek, miközben gyorsan szerveződtek, maguk is óriási szervező tevékenységet végeztek. A felszabadult városokban és a községek nagy részében élharcosai voltak a közbiztonság és közrend megteremtésének. Azon kívül, hogy MKP-tagokat küldtek a megalakuló rendfenntartó erőkbe, rendszeresen figyelemmel is kísérték tevékenységüket. Minden eszközt felhasználtak arra, hogy a háború következtében fellazult erkölcsi normák miatt elterjedt fosztogatásokat viszszaszorítsák. A megtartott gyűléseken is minden esetben hangot adtak a fosztogatás elleni harcnak és igyekeztek a tömegek támogatását megnyerni ehhez. 1 0 A Kommunista Párt szervezésével 1944 októberétől kezdve megteremtették az első demokratikus helyi lapokat is: Orosházán Népakarat, majd Orosházi Hírek, Gyulán Alföld, Békéscsabán Alföldi Népújság elnevezéssel jelentek meg. Nagyszerű agitációs és felvilágosító eszközöknek bizonyultak. Ezeknek az újságoknak már a legelső megnyilatkozásai azt hangoztatták, — és ennek az ellenforradalmi rendszer propagandája miatt nagyon komoly politikai jelentősége volt —, hogy az új demokratikus berendezkedés, különösen a kommunisták elítélik a fosztogatást, mert a háborúban tönkrement országnak mindenre szüksége van, és hogy a kommunisták a szilárd rend talaján állnak. 1 1 A létrejött közbiztonsági szervek nagyobb részében kommunisták vállalták a vezetést. Orosházán Szverle Mihály, Békéscsabán Filipinyi János, Gyulaváriban Kovács József, Csabacsüdön Urbancsuk György. Csorváson Vatta Mihály, Nagyszénáson Szín Áron. Szentetornyán Zalai György, Tótkomlóson Kovács János, Füzesgyarmaton Mile József, Vésztőn Borbíró István MKP-tagok lettek a szervek első vezetői. Emellett népőrnek, polgárőr190
