Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - Dr. Sajti Imre: Rendfenntartó erők a felszabadult Békés megyében

zett közigazgatási és üzemi szervek legfőbb közös jellemzője az volt, hogy a dolgozó tömegek beleszólást követeltek a közügyekbe és a termelésbe. A felszabadulást követő hónapokban — a háború okozta anyagi és erkölcsi következményként — elszaporodtak a fosztogatások, falopások, zugpálinkafőzések, verekedések és a személyek ellen irányuló egyéb erőszakos cselekmények. Igen sok személy kezébe került elhagyott ingóság, jogtalanul megszerzett állat, ruhanemű. A zsidó gettókban összegyűjtött és ittmaradt értékeket rendszeresen dézsmálták. A börtönökből kiszabadultak a bűnözők, akik gyakran fegyverrel és szovjet katonai egyenruhába bújva fosztogattak. Sok ember birtokába került fegyver, lőszer, robbanóanyag, amely fokozta a nyugtalanságot és veszélyeztette a lakosság biztonságát. Majd mindennap újabb események és új bűncselekménytípusok jelentkeztek. A román határszélen különösen nagy gondot okozott a csempészek elszaporodása. A csempészek nagyobb csoportokba verődve éjjelenként mentek Romániába, ahol sóval, fűszerrel, pálinkával és más árukkal kereskedtek. Sokan közülük fegyverrel is rendelkeztek. Nehezítette a csempészek elleni harcot, hogy 1945 nyaráig Románia felé gyakorlatilag nyitott volt a határ. 1944 őszén és telén hivatalosan és intézményesen szervezett cserekereskedelem folyt Arad és Nagyvárad környékével. Kezdetben a hatóságok sem ellenezték a magánakciókat, melynek eredményeként a lakosság mozgékonyabb rétege hozzászokott ehhez az állapothoz. A határ nyitottságához hozzájárult, hogy Észak-Erdély hovatartozásának rendezése csak 1945 áprilisában kezdődött meg, addig Nagyszalonta és Nagyvárad környéke sok tekintetben az ún. bécsi döntéssel teremtett helyzet szerint élt. A csempészés később annyira kiszélesedett, hogy lovakat, szarvasmarhákat, és egyéb lábas állatokat juttattak át a határon. Battonyán és környékén igen magas volt a lólopások száma. Sokszor megtörtént, hogy éjjel bandába verődött lótolvajok fegyverrel kényszerítették a tanyasi parasztokat, hogy adják át lovukat. A lótolvajlás elterjedt Békés község környékén is. Külön gondot jelentett a tanyai közbiztonság állapota. Kóborló személyek, bűnözők gyakran támadták meg és rabolták ki az egymástól távol elhelyezkedő tanyákat. Az ország többi területeinek felszabadulásával Kezdtek visszaszivárogni az elmenekült reakciós községi vezetők, a nyilasok, háborús és népellenes bűncselekményekért felelős személyek, akik az el nem menekült népellenes személyekkel együtt a kibontakozó új, demokratikus életre politikailag jelentettek veszélyt. Igyekeztek a dolgozóknak leginkább megfelelő, új demokratikus viszonyok kibontakozását megakadályozni. A fentieken kívül több Békés megyei községben az MKP politikájával ellentétes, helyenként anarchikus jelenségek érvényesültek, amelyek talaján törvénytelen, jogtalan és túlzó intézkedéseket alkalmaztak becsületes emberekkel szemben. Ez a körülmény a közbiztonság szempontjából is problémát jelentett. Ilyen körülmények között a felszabadulás utáni hónapokban nagyon fontos — az új élet kibontakozását elősegítő — feladat volt a rend és a közbiztonság helyreállítása. 186