Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Balogh Imre: Adalékok Doboz község felszabadulásának történetéhez
A lakosság a községben lezajlott harci eseményektől úgy megijedt, hogy még harmad-, negyednap sem mert még az utcán mutatkozni. Ennek tudható be az, hogy a Nagyváradi úton a harci események során megdöglött lovakat csak negyednap — Békési Ferenc javaslatára — temették el. 9 A község vezetői a faluból elmenekültek és a felszabadulást követő napokban a falu vezetés nélkül volt. A felszabadult község első gondja a közigazgatás megszervezése volt. Ezt sok minden sürgette. Gondoskodni kellett az őszi betakarítási munka elvégzéséről, az őszi kalászosok elvetéséről. Helyre kellett állítani a szétzilált közbiztonságot. Szervezett formában jelentős munkaerőt kellett biztosítani a szovjet hadsereg számára. A faluban 1944. október 12-én elsőként a Kommunista Párt alakult meg, 12 taggal.io A párt titkára H. Szabó Sándor lett. Tagjai: Szatmári Tamás, Hegedűs Mátyás, Z. Szabó István, V. Szabó László, Öré István, Kárnyáczki Gábor, H. Szabó Sándorné, Buzi Gábor, Bagó Károly, Szatmári Lajos, E. Szabó Sándor. A szervező munkában segített a közben hazatért Békési Lajos elvtárs is. Október 15-én a Kommunista Párt a volt kiskastély előtt nyilvános gyűlésen jelentette be megalakulását és programját. A Kommunista Párt kézbe vette az irányítást, október 16-án a régi elöljáróság helyett 10 tagú Falusi Tanácsot szervezett. A községben ez a Falusi Tanács vette kezébe a közigazgatási teendők ellátását. A Tanács tagjai közül jelölte ki az egyes feladatokra a végrehajtó közeget. Ez a tanács nélkülözte a régi, községben maradt szakképzett elemeket. A tíztagú tanács 5 kommunista párttagból, 2 magát kisgazdapártinak valló, 2 szociáldemokrata pártinak valló személyből és 2 pártonkívüli egyénből tevődött össze. 1 1 Ez a Falusi Tanács 1S45. január l-ig működött. Ez idő alatt 5 elnök váltotta egymást. 1945. október 16-án 8 tagú polgárőrség alakult a közrend, közbiztonság védelmére. Parancsnoka: Hegedűs Mátyás, majd Kárnyáczki Gábor lett. 1945. február 12-én megalakult a rendőrség, melynek parancsnoka Megyeri István volt. 1945. január 1-én a Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt és Kisgazda Párt a községben népgyűlést tartott, ahol demokratikusan megválasztották a helyi Nemzeti Bizottságot. A Bizottság elnöke Békési Lajos lett. 1 2 A Nemzeti Bizottság kezdeti összetétele: SZDP párttag 2 fő, Kisgazda párttag 2 fő, Kommunista párttag 4 fő és 2 párton kívüli. Később a Paraszt Párt részéről is 2 fő vett részt a Bizottság munkájában. A Nemzeti Bizottság létrehozása után a közigazgatás vitelére visszaállították a régi községi képviselőtestületet 40 taggal, élén 10 tagú elöljárósággal. A Kommunista Párt megalakulása után a Kisgazda Párt és a Szociáldemokrata Párt 1944 december hónapban alakult meg. 1 3 Igen jelentős lett a község életében az 1945. január 1-én létrejött Földmunkás Szakszervezet, amely 1944. január 11-én egyesült az 1944. december 28-án alakult Iparos Olvasókörrel.1945. február 23-án 45 taggal alakult meg a Községi Magyar Nők Demokratikus Szövetsége dobozi szervezete. 1945. március 26-án jött létre a dobozi Demokratikus Ifjúsági Szervezet 22 taggal. 1"' E pártoknak és társadalmi szervezeteknek rendkívül nagy szerepe volt a község társadalmi, politikai, kulturális életében. A felszabadulást követő napokban, hónapokban a falu lakosainak rendkívül sok munkavégzést kellett vállalnia. 11 5 1. Az elvonuló szovjet katonai egységek után hónapokig kellett a dobozi erdőből a fakitermelést végezni. A Dobozon kitermelt fát még Szolnokra is szállították. 2. A gyulai szovjet katonai kórház részére naponta 15—20 m 3 fát kellett szállítani. 3. A gyorsan előrenyomuló szovjet katonai egységek az ország különböző területeiről, a grófi nagybirtokokról nyugatra hajtott állatállományt összegyűjtötték (tőke gulya) és az arra alkalmas területeken tartották. A községben az állatok összegyűjtését az uradalmi épületek sokasága lehetővé tette. 1944 október végén, november hónapban az állatok Dobozra való tömeges szállítása megkezdődött. Legnagyobb állatállomány 1944 novemberétől 1945 májusig volt. (Szarvasmarha megközelítette az 5000-et, juhállomány 7000-et, sertés 1500—2000 db-ot.) Az állatállomány ellátása, fakitermelés, szállítás, gabonaszállítás a dobozi lakosoktól naponta 600-tól 1400 főig terjedő gyalogos munkaerőt igényelt. E munkáslétszám megszervezése a község vezető szerveinek igen nagy munkát adott. A munka végzéséről 1945 januárjától pontos kimutatást vezettek. 123
