Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - LÁTOGATÓBAN - Dr. Papp János: Vidovszky Béla festőművésznél

egyik legkedvesebb műfajának: a tájképfestészetnek. Számtalan ihletője van ezeknek az utaknak, s a művész finom színekkel, realisztikus eszközökkel ábrázol tereket, műemlékeket kastélyokat éppúgy, mint kis falusi házakat, tájakat. Másik kedvenc műfaja: az intérieur. Ebben is változatosság jellemzi. Elegáná polgári szobabelsők váltakoznak templom-, kastély- és udvarrészletekkel. Sok színnel, finom fény- és árnyékhatásokkal teremt hangulatot, ugyanakkor mindig a realitás talaján marad. — A mai rohanó élet emberének szokatlan ez a nagy, szinte időtlen nyugodtság, viszont a művész lírai lelkületét éppen ezek a festmények tükrözik leginkább. Mindent pontosan megfigyel, a legapróbb részletekig kidolgoz, arra törekszik, hogy „valósággá rögzítse a látványt". Ezekkel a képekkel magas rangot vívott ki magának Vidovszky Béla a műfaj kedvelői között, egyes művészettörténészek szerint európai viszonylatban is számottevő ilyen irányú munkássága. Az elismerés sem késett, a Szinyei Merse Pál Társaság alapító tagja lett, művészeti díjakat nyert, több sikeres kiállítást rendezett a fővárosban. (1926., 1933.) Nem Fraknó vára estefelé