Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)
1969 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Sümegi László: Sakkhagyományok Erkel városában
SAKKHAGYOMÁNYOK ERKEL VÁROSÁBAN Nem jelenik meg manapság Erkel Ferencről, a gyulai születésű híres zeneszerzőről olyan cikk, mely ne tenne említést sakkozói erényeiről is. Erős gyakorlati sakkozó volt, az 1850—60. években hazánk második legjobb játékosának tartották. Játékerejére jellemző volt, hogy Szén Józsefet, a világhírű magyar sakkmestert is legyőzte. Zeneszerzői elfoglaltságára való hivatkozással több külföldi sakkversenyre való meghívást mondott le, a sakkjátéktól azonban nem szakadt el, 1865-től haláláig elnöke volt a Pesti Sakkörnek. A gyulai sakkéletnek fentieken kívül is van még számos jelentős hagyománya. Gyulán jelent meg Márki István törvényszéki bíró „A sakkjáték tankönyve" c. 331 oldalas munkája, melyet joggal nevezhetünk az első, magyar nyelven megjelent sakk .szakkönyvnek, mert az előbb megjelent 39, ill. 96 oldalas munkák inkább füzetnek nevezhetőek. Márki István rendezte sajtó alá Szén József munkáit, e mellett sakk feladvány-szerzéssel is foglalkozott. Az 1870-es években az ő kezdeményezésére alakult Gyulán sakkor, mely halála után (1885) megszűnt. 1911-ben „Alakítsuk meg a Gyulai Erkel Ferenc Sakkört!" címmel felhívás jelent meg a „Békés" c. lapban. A kezdeményezők között találjuk Gyöngyössy Sándort is, aki a következő évtizedben lelkes támogatója volt minden gyulai sakkmegmozdulásnak. A sakk-kör 1911. április 10-én alakult meg, tevékenységét az I. világháború szakította meg. 1920. július 4-én újjáalakuló gyűlést tartottak, céljuk a pangó sakkélet élénkítése volt. Ekkor kapcsolódik a szervező munkába Bakos József, aki e mellett jóképességű sakkozó is volt. A sakk-kör tevékenysége sokirányú. A tehetséges tagok előadásokat, szimultánokat tartottak, a vezetők országos hírű sakkozókat hívnak Gyulára. 1911-ben Juszt László, 1922-ben, 1923-ban Jakab Árpád feladványszerző, ugyanebben az évben Tóth László, a Magyar Sakkvilág szerkesztője tartott szimultánnal egybekötött sakkelőadást.. Jelentőségében messze kimagaslik Maróczy Géza sakknagymester 1927-es gyulai vendégszereplése, amikor 32 ellenféllel szimultánozott. A produkció hajnali VJ 2-ig elhúzódott, nyolcan értek el döntetlent, a többiek kénytelenek voltak a nagyobb tudás előtt meghajolni. Az eredmény így is hízelgő, mert a nagymester az idő tájt Orosházán és Békéscsabán 60, ill. 58 ellenféllel szemben csak 2, ill. 8 döntetlent engedélyezett, a többi játszmát megnyerte! A 57 éves nagymester az egyik szimultánon a fáradságtól már egész görnyedten járt; egy gyulai játékos megkérdezte, hogy hol fáradtabb: agyában, vagy a derekában ? A nagymester azt a választ adta, hogy a derekában ! A sakk-kör tevékenysége versenyek rendezése és az azokon való részvétel szempontjából is példamutató volt. Házi- és városi egyéni versenyeken kívül kialakult a gyvárosok között csapatverseny is. 1924-ben Békéscsaba 6 l/ 2—3 l/ 2, ill. 8 :6 arányban győzött Gyula ellen (Békéscsabán az előző év novemberében alakult meg a sakk-kör), 1927-ben fordult a kocka, mert a gyulaiak győztek 2OV2 : 3y 2 arányban, két forduló összesített eredménye alapján. A városközi mérkőzések ezután sem szakadtak meg, 1933-ban 7 : 5 arányban Gyula győzött s a gyulai 12-es csapatban az 1929-ben alakult Márki sakk-kör 4 játékosa is szerepelt. •596
