Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Takács Lajos: Megyénk új vízhasznosítási létesítménye: A békési duzzasztómű

kerül. A nagyobb termelés érdekében tehát a vízkészletek növelése elsőrendű feladata a népgazdaságnak. Békés megye vonatkozásában ez még fokozottabb mértékben jelentkezik az előbbiekben vázolt kedvezőtlen csapadékeloszlás miatt. Az öntözővíz összegyűjtésére világszerte tárolókat építenek. Hegyes, dombos vidéken erre különösen kedvező lehetőségek vannak. Síkvidéki területen azonban a tárolók építése és üzemeltetése rendkívül költséges. Legkézenfekvőbb és legolcsóbb megoldás, ha víztározásra a folyók medrét használjuk fel és a duzzasztók építésével biztosítjuk az öntözővíz megfelelő szintjét és mennyiségét. A Körösök völgyében a duzzasztó építése és ezzel a folyók csatornázása már a múlt század végén megkezdődött. Elsőnek a gyulai duzzasztómű épült meg a Fehér-Körösön 1896-ban. Ez egy Poirée-rendszerű tűsgát, amelynek rendeltetése a régi köröságra, az ún. Élővízcsatornára támaszkodó bolgárrendszerű kertészetek vízellátása, továbbá a csatorna mentén levő városok egészségügyi és ipari vízzel való ellátása volt. E duzzasztó hatásterületére eső öntözött területek nagysága jelenleg eléri all 000 kat. holdat. Időrendben második vízlépcső a bökényi duzzasztómű volt, amely a Tiszatorkolattól mintegy 5 km-re épült 1905—1906 között, a Hármas-Körös medrében. A gyulaival megegyező rendszerű tűsgát rendeltetése elsősorban a hajózás biztosítása volt. Segítségével a Körös vizét 2,5—3,0 m-rel duzzasztották fel és ezzel Békésszentandrásig lehetővé teszik a hajózást 700 tonnás uszályok részére. Később a duzzasztó által tárolt vízre öntözést is telepítettek, így a duzzasztó a hajózás mellett öntözővíz biztosítását is ellátta. Harmadik duzzasztómű volt a bekésszentandrási, amely a Hármas-Körösön 1936—1942 között épült. Á műtárgy egyrészt a Körösökön további 110 km hosszban lehetővé teszi a hajózást, akár 1200 tonnás uszályokkal is, másrészt pedig öntözővizet biztosít a Hármas- és Kettős-Körös-menti öntözésekhez. Ez a duzzasztómű biztosítja annak lehetőségét, hogy a tiszalöki vízlépcsőtől a Keleti főcsatornán és a Hortobágy—Berettyó főcsatornán, a Kiskörei vízlépcsőtől a Nagykunsági főcsatornán és a Hortobágy—Berettyó főcsatornán leadásra kerülő mintegy 50 m

3/sec. öntözővíz a Körösvölgyben tárolható és felhasználható legyen. A Körösök negyedik vízlépcsője a most épült békési duzzasztómű, amelynek az a rendeltetése, hogy a békésszentandrási duzzasztó hatásterületén kívül a Kettős-, Fehér- és Fekete-Körösök mentén biztosítsa az öntözés lehetőségét. A duzzasztóval nemcsak a Fehér- és Fekete-Körösök vizeit lehet visszatartani, hanem szükség esetén arra is lehetőség nyílik, hogy a békésszentandrási duzzasztó által Békésig visszaduzzasztott Tisza-vizet a duzzasztón keresztül szivattyúkkal átemelve, a felsőbb folyószakaszok mentén levő öntözőrendszerekben hasznosítsák. A vízlépcső helyének megválasztásánál két döntő szempontot kellett figyelembe venni: — a békésszentandrási duzzasztási szint visszahatását, — a belvízi szivattyútelepek elhelyezkedését. A két szempont mérlegelésével a duzzasztómű a Kettős-Körös 116.736 fkm. szelvényében került elhelyezésre, a régi és az új Vargahosszai szivattyútelep 70