Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Dr. Fügedi Erik: Békécsaba újratelepítése

ként úgy látszik, hogy a két nagyobb csoport igyekezett egyensúlyt tartani, mert az 1723. évi elöljáróságban 4 nógrádit és 4 kishontit találunk. 2 6 Békéscsaba megtelepüléséről kialakítható kép tehát elég bonyolult. A vá­ros újratelepítésének kezdetét a hagyománnyal egybenhangzóan 1718-ra kell tenni, s a lebonyolításban a kamarai igazgatás által támogatott impopulatorok és a spontán vándorlás egyaránt fontos szerepet játszott. A szlovák telepesek zöme kétségtelenül Nógrád és Hont megyékből került ki, kisebb része Kishont területéről érkezett. Ugyanilyen kétségtelen azonban az is, hogy a szervezett akciók a Pest és Heves megye területén korábban megtelepült szlovákságot is megmozgatták, s hogy ennek a másodlagos településnek komoly szerepe volt Csaba benépesítésében. A folyamat megindítását ugyan még a kamarai igaz­gatás által támogatott impopulatorcknak kell tulajdonítani, de el kell ismerni, hogy Harruckern — közismert telepítési felhívásával és más intézkedéseivel 27 — ezt a folyamatot még inkább elősegítette, minek következtében Békéscsaba gyorsan benépesült. A Békéscsabán letelepülő lakosság földművelőkből állt, s az új virágzó település agrárjellegű volt és maradt is hosszú időn át. A jövevények szülő­falujában a jobbágytelek és használata évszázadokra visszatekintő múlttal ren­delkezett. A házat, istállót, ólat és káposztáskertet magában foglaló belsőség­hez meghatározott nagyságú szántóból és rétből álló külsőség járult, a jobbágy ezen gazdálkodott. A parasztság a határt előre meghatározott sorrendben két vagy hárem nyomásban művelte, s a rendszernek megfelelően kellett minden­kinek a külsőséghez tartozó földiét megművelnie. Az új telepen ezek a kötött­ségek nem álltak fenn, mindenki annvi földet és a határnak azon a részén fo­gott művelés alá, amennyit meg tudott művelni, a terület kihasználásának új fajtája valósult meg. az ún. szabad foglalás rend^ere. A megtelepedés, az új létalap megteremtése azonban még ígv ^m volt k~nnvű feladat,. Az pI-föih; paraszt városokhoz hasonlóan az úi szlovák telepeken is az extenzív állatte­nyésztés került túlsúlyba, s ez a^nál ért^e+őhh volt rneft q nek nem voltak meg a feltételei. Ha egv Bars megyéből szökött jobbágvokról felvett listának azt az adatát, hopv az eltávozó Daraboknak mindössze ?9 0/ o-h rendelkezett igavonó állattal szabad általánosítani, akkor a föld megművelésé­nek legelemibb feltételei is hiányoztak. Azt sem szabad elfelejtenünk, ho»" a szlovák parasztság nem hozott magával feile++ poT-otechnikát. a szabadfoglalá­sos rendszer és a hosszú ideié narlagon heverő föld termő^reje pedig m Äg ntq­csonvabb technikai színt alkalmazására csábított. Ä ha^rban a művelés alá fo­gott földeket addig használták, amíg azok ki nem merültek, aztán úiabb föld­darabot vettek művelés alá. 2 8 A szabadfoglalásos rendszer Békéscsabán is jól megfigyelhető. M'g a királyi Magyarországon a parasztbirtok megoszlásában az eredeti jobbágytelek nagysága iól érvényesül, s ennek fele, negyede esetleg nyolcada szerepel birtokkategóriaként, az 1720. évi összeírás csabai adatai vi­lágosan mutatják, hogy ilyen egység itt eredetileg is hiányzott. Az adatok táb­lába foglalva ezt a képet mutatják: 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom