Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - SZEMLE

mutatná azokat a nyelv-, szokás- és egyéb rétegeket, amelyek táji, nyelvjárási vagy más eredetű rokonságban állnak egymással. Már most említenénk néhány példát, a rendszerezés szándéka nélkül: az étkezés és különböző nemei, fajtái; a disznóölés és e körbe tartozó munkafolyamatok és szó­kincsük. Vagy: itt is elhalóban vannak — éppen az étkezési struktúra megváltozása következtében — az olyan, még a 20. szá­zad közepéig dívó étkek, mint a tejes ku­koricakása, a zsíros kása, a guba (opekance), valamint a fonóban, „vecierká"-kon rend­szeres mákkal hintett főtt kukorica. Ha­sonló jellegű az elsőszoba bútorzata és el­rendelése stb. Annál is inkább fel kellene figyelni me­gyénk szlovák nemzetiségű lakosságának kultúrájára, mert a száguldó tempójú élet­módbeli, társadalmi, termelési változás — nap-nap után tapasztaljuk — teljesen a múlt és a feledés tartományába sodorja eze­ket az értékeket. A magyar-csehszlovák la­kosságcsere óta különösen kis szigetekben, töredékekben élő szlovák lakosságunk népi kulturális emlékei még rohamosabban enyésznek el. Az első bácskai, bánáti telepesek társa­dalmi rétegződése, gazdálkodása, családi körülményei nem különböztek — többek között — a Békés megyeiekétől. Ezért me­ríthet a szerző — összehasonlításként — Tersed ik Sámueltől a paraszti osztályon belüli rétegződésről, és különösen Haán Lajos Békéscsaba történetének szlovák nyelvű változatából (Pamätnosti Békeá-éa­bánslre), mint például a kezdeti gazdálko­dásban túlsúlyt kapott külterjes állatte­nyésztésről, a tanyasi (sälaä) életmód kiala­kulásáról, a nagycsalád-szisztémáról és a házasodás szokásairól szólva. Külön fejezet foglalkozik a jugoszláviai szlovákok életének 1945 óta bekövetkezett változásaival. Német, angol és szerb rezü­mé, gazdag képillusztráció egészíti ki a kö­tetet. A szlovákság néprajzával foglalkozók bizonyára hazánkban is nagy haszonnal és élvezettel forgatják. DR. KRUPA ANDRÁS KÖRÖSMENTI HONISMERETI KÖZLEMÉNYEK 2. Szerkesztette: Takács László 1967-ben sokat ígérő sorozat első füzeté­vel jelentkezett a Békés megyei Népműve­lési Tanács Helytörténeti Bizottsága, a Kö­rösmenti Honismereti Közlemények 1. kö­tetével. A sorozat 2. füzete 1968 végén jelent meg, valamelyest nagyobb terjedelemben. Jogosan merül fel a kérdés egy sorozat 2 füzetének megjelenése után; hogyan si­került megvalósítani azokat a feladatokat, amelyeket a szerkesztők a sorozat megindí­tásakor maguk elé tűztek, és egyáltalán mutat-e a második füzet — a két füzet meg­jelenése közötti rövid időszak ellenére is — fejlődést? Hiszen Békés megye forra­dalmi hagyományai, kiaknázatlan helytör­téneti-honismereti témái egyenesen meg­követelik a kutatók egyre igényesebb és alaposabb feldolgozó munkáját, amelynek a Körösmenti vidék egyre nagyobb területé­re keli kiterjednie. Ezt, a mind nagyobb jelentőségű munkát a Békés megyei Hely­történeti Bizottságnak kell összefognia, és ehhez alapvető segítséget, támogatást és publikálási lehetőséget a Körösmenti Hon­ismereti Közleményeknek kell adnia. Ezt a feladatot egyértelműen szögezi le az Elő­szóban a kötet szerkesztője,Takács László, mikor így ír az antológiáról: „Eredményeink mértéktartó értékelése, s eljövendő mun­kánk körvonalainak kiindulópontja szeretne egyszerre lenni." Ez a kettős célkitűzés vonul végig a kötet hat, egymástól csak formailag élesen elvá­lasztott „rovatán". A kiemelkedő forradal­mi évfordulók kapcsán, ezek méltó megün­neplésekor felmerülő gondolatait mondja el Petrovszki István az „Ünnep után — év­fordulók előtt" című cikkében. Rámutat, hogy az internacionalizmus és a honisme­ret egymáshoz mennyire közel álló fogal­mak, és a szocialista ember tudatában a kettőnek szervesen össze kell kapcsolódnia. Az egyik legszebb forradalmi évfordulóra emlékezik Pelle Ferenc, amikor a Tanács­köztársaság kevermesi eseményeiből mu­tat be néhány jellemző egykorú iratot. Kár, hogy a rövid terjedelme ellenére is gazdag dekumentumanyagot bemutató cikk az ese­menyek mélyebb elemzésére nem vállalko­zik. A Hagyományaink című rovatot színe­síti Dr. Virágh Ferenc írása, melyben a ta­nárok és az érettségizők számára ad hasz­•613

Next

/
Oldalképek
Tartalom