Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - SZEMLE

KÉT ÜJ KÖNYV CSONGRÁD MEGYE MUNKÁSMOZGALMÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL Többször utaltunk már a Békési Élet hasábjain a megyehatárokon túltekintő, tájegységi igényű kutatás és tájékozódás nagy szerepére, fontosságára. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a vidéki tudományos és kulturális érdeklődés többé-kevésbé jól követi az országos — túlnyomórészt Budapesten történt, illetve publikált — eseményeket és eredményeket. Ezen túl számontartja mindazt, ami a saját megyéjében, városában születik. A szinte teljesen azonos jellegű kérdésekkel foglalkozó — s joggal mondhatni: egymás eredményei nélkül nehezebben boldoguló —, egymással szomszédos megyékben tevékenykedő helytörténeti kutatók kapcsolata ugyanakkor kifejezetten esetleges, rendszerességéről beszélni távolról sem lehet. Ez talán azzal is összefügg, hogy míg a századforduló táján a történeti búvárkodások kevés számú délalföldi művelője vállalni tudta az akkor még kevésbé differenciált tudományág több megye területén való képviseletét, ma erre — számos tényező miatt — sokkal nehezebben lehet vállalkozni. Az egyik fő ok éppen az, hogy a századforduló középkorcentrikus kutatásait másképpen nem is lehetett végezni, ma viszont a sokkal öszetettebb újés legújabbkori búvárkodásokban az áttekinthetetlennek tűnő részletek kötik meg a helytörténet munkásait. Feltétlenül döntő tényező a helytörténetírás és az országos történetírás viszonyában, értékrendjében hetven esztendő alatt bekövetkezett alapvető eltolódás is. A szomszédságban való alapos és szisztematikus tájékozódás, a múlt igényesebb feltárása érdekében való együttműködés, többek között a gazdaságtörténetben, a szellemi kultúra históriájának megismerésében éppúgy kölcsönösen nagyértékű, sokoldalú eredményeket hozhatna, mint a munkásmozgalom kutatásában. A mostanában kiadott két Csongrád megyei kötet éppen ez utóbbinak a kitűnő bizonysága. Létrejöttüket részben talán a Békésben született munkák és tervek (elsősorban az orosházi monográfia) inspirálták, a felbukkanó hivatkozások legalább erre is mutatnak. „Csongrád megye munkásmozgalmának törtenete" címen az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága tudományos igényű sorozatot indított a téma teljes feltárására. Ennek első számaként jelent meg a hasábjainkon is többször publikáló FARKAS JÖZSEF szegedi egyetemi adjunktus AGRÁRSZOCIALISTA MOZGALMAK 1890—1907 c. munkája. (Szeged, 1968. 76 p.) A kötet példásan sokoldalú ányaggyűjtésre utaló, gazdag j egy zetappará tussal rendelkezik. Az újabb országos eredményeket és a korábbi gazdag csongrádi vonatkozású irodalmat felhasználva 8 fejezetben tárgyalja témáját. A megyénkkel való közvetlen kapcsolatokra főként 1891-ben, a szervezkedés indulásánál, majd 1896 végétől kezdve — a Várkonyi István vezette független szocialista szárny kiválása és megerősödése kapcsán —, Csizmadia Sándor szereplésének említésével, továbbá az 1905—1906-os politikai válsághoz kapcsolódó mozgalmak ismertetése során terjed ki a szerző. Békés megyét érintő fontos konkrét adatain, utalásain, a kötet jól felépített szerkezetén, teljességre törekvésén túlmenően elsősorban új megállapításaival, eredményeivel kell inspirálnia minket is. A legtöbb újat a Várkonyimozgalom kapcsán és a Mezőfi-féle irányzat megyei jelentkezéséről tudjuk meg. Komoly érdeme általában a kötetnek, hogy a mozgalom irányzatait gazdagon adatolva, reális megítéléssel mutatja be. Farkas József munkája a megye mai területét felölelő, monografikus összegezés. A mostani Csongrád megye az 1950 előttin kívül a régi Csanád nyugati felét is magában foglalja, a szerzőnek tehát ugyanúgy meg kellett küzdenie a megyehatár változása miatt előálló feltárási problémákkal, mint ahogy nekünk is kell itt Békésben. A sok eddigi értékes részmunkálat után Békés megyében még ezután kell megszületnie egy hasonló összefoglalásnak, azzal a megjegyzéssel — s ez Farkas úttörő kötetének egyetlen gyengéje —, hogy törekednünk kell az övénél részletesebb, árnyaltabb gazdaságtörténeti megalapozásra. BARTA LÁSZLÓ szentesi középiskolai tanár, GECSÉNYI LAJOS, a Párttörténeti Intézet tudományos munkatársa és SCHNEIDER MIKLÓS volt szentesi levéltáros (közel 2 éve már a Nógrád megyei Levéltár igazgatója) munkájaként SZURONYOK ÁRNYÉKÁBAN címen, „Dokumentumok a szentesi munkásmozgalom történetéből 1890—1939" alcímmel (Szentes, 1969. 167 p.) jelent meg egy másik fontos, figyelmet érdemlő kötet, amely 96 kitűnően válogatott iratot, forrásértékű sajtóközleményt tartalmaz. Szentes város agrárproletariátusa, kubikossága a magyar földmunkásmozgalmak•10