Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - SZEMLE

A polgári demokratikus forradalom politikai", eseménytörténeti áttekintését folytatja Fancsovits György „A proliít'irforrada'ov sajátosságai Békés megyében' ei-nü író.sával. Békésben a hatalomátvétel, a régi államhatalmi és államigazgatási szervek eltávolítása március "2—március 1'. között ment \tgbe, a dolgozó osztályok általános lelkesedése mellett. A felsorakoztatott adatokkal azonban nem vág egybe a 135. lapon található sematikus táblázat, különösen ami a szocialista forradalom március 15-i kezdetét illeti. Nem érthető teljesen a proletárhatalom történetének a tanácsválasztásokkal történő felbontása sem. Semmi sem mutatja, hogy ez lényegi választópont lenne az egy hónap eseményeiben. Az ideiglenes direktóriumok, tanácsok működésének bemutatását a tanácsválasztások leírása követi. A választási részvétel egyik centrális kérdése a földkérdés, a földosztás elmaradása volt. Röviden érinti a tanulmány a Vörös Őrség, a forradalmi törvényszékek tevékenységét is. Külön fejezetben kapott helyet a direktóriumok „gazdaságpolitikája", mely a közélelmezés javítására, a munkanélküliség megszüntetésére s az agrárkérdés rendezésére irányult. Ez utóbbi probléma megoldását a földosztás végrehajtásában látták, amire különböző formában például a kevermesi, a mezőberényi, a gyulai direktóriumok kísérletet is tettek. Ugyanakkor a zfellérlakosságú Gádoros és Nagyszénás tanácsai a szocializált gazdaságok mellett foglaltak állást. Befejezésként „tanulságok és sajátosságok" következnek, amelyek az ellenforradalmi rendszer helyi képviselőinek és a forradalom résztvevőinek a tanácshatalomról alkotott véleményét foglalják öszsze. A proletárdiktatúra történetének két speciális területét választotta tárgyául Lovász György: Szociálpolitikai intézkedések és tervek Békés megyében a Tanácsköztársaság idején és Gácser József: A Tanácsköztársaság kulturális törekvései és vívmányai Békés megyében című dolgozata. Lovász György a szociálpolitikai tervek és kezdeményezések sokrétű áttekintését adja, kiemelve a szociálpolitika fontosságát és jelentőségét. A munkabérviszonyok alakulását a századfordulótól a proletárhatalom intézkedéséig veszi vizsgálat alá. Az élelmezés — mint egyik legégetőbb kérdés — megoldása komoly feladatot jelentett s az erre vonatkozó kísérletek komoly szerepet játszottak a néphatalmi szervek munkájában. A szociális segélyek rendszerének (elsősorban a munkanélküliek számára), a munkás egészségvédelemnek a kialakítására tett intézkedések komoly elképzeléseket engedtek sejtetni. A lakáskérdés megoldása a nagybirtokok cselédsége számára égető fontossággal bírt. Ez vezette a községi tanácsokat, hogy kísérleteket tegyenek a helyzet enyhítésére. A békéscsabai, a szarvasi, a mezőberényi tanácsok radikális kézzel nyúltak a gazdagok lakásaihoz, igénybevéve a sokszobás nagygazda házakat. Gácser József a művelődésügy különböző területein végbement változásokat regisztrálja, melyek közül elsősorban az iskolaegyház-vallás szétválasztásának és az oktatási-nevelési intézmények irányításának kérdései emelhetők ki. Ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyeket egy-egy helyen a központi rendelkezések végrehajtása tárgyában hoztak, valamint az egyház és egyes helyeken a vallásos érzületű lakosság ellenállását ezekkel szemben. Az oktatási intézmények vezetésével kapcsolatban kiemeli az új jellegű szervek — művelődési osztályok — je' ent őségét, melyek közül különösen az orosházi tevékenykedett aktívan. A színház, irodalom, könyvtár és múzeum területéről a békéscsabai Auróra kör, az orosházi nagy népkönyvtár létesítését célzó terv, a gyulai múzeum terve érdemel figyelmet. A haladó szellemű pedagógusok és diákok ellen a tanácsköztársaság után számos fegyelmi és bírósági megtorló eljárást folytattak le, többek között így a békéscsabai főgimnázium tanulói ellen is. Az értékes és érdekes tanulmányt a megyei sajtó történetének rövid ismertetése zárja. A megye dolgozóinak a Tanácsköztársaság honvédő harcaiban való részvételéről, a hős 6. hadosztály harcairól szól Szabó Ferenc A Vörös Hadsereg szervezése és harcai a Viharsarokban című színvonalas tanulmánya, amely címét meghaladó tartalommal a polgári demokratikus forradalom jórészben máig feldolgozatlan katonapolitikájához, majd a Vörös Hadsereg toborzásához nyújt országos viszonylatban is értékes adatokat. Szabó Ferenc írása módszereivel. stílusával, adatgazdagságával kiemelkedik a kötetből. A hadsereg 1918 novemberi felbomlásának, a demarkációs vonal közelségének hatását ismerteti elsőként. Itt különös jelentőséggel bírnak a déli területek hadseregszervezéséről közölt adatok. A március 21-e után megkezdődött toborzás eseményei között a Viharsarokba menekült aradi szervezett munkásság szerepe érdemel figyelmet. Az április elsejéig terjedő időszakban a to•608