Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - SZEMLE

IRODALOMTÖRTÉNETI VÁNDORGYŰLÉS OROSHÁZÁN A Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Irodalmi és Nyelvi Szakosztályainak Országos Választmánya, a TIT Békés megyei Szervezete és az Orosházi Városi Tanács 1969. április 11—13-án a városi tanács dísztermében rendezte meg ezévi vándorgyűlését. A rendezvényen mintegy 120 megyén kívüli szakember és népművelő vett részt, köztük az irodalomtörténetírás számos országosan ismert művelője. Dr. Sülé Józsefnek, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének megnyitó szavai után az első napon Köpeczi Béla egyetemi tanár „Művészet és szocializmus" címen tartotta meg elnöki megnyitóját az irodalom- és nyelvi szakosztályok országos választmányának 1969. évi plénumán. Köpeczi Béla előadásában bevezetőként elmondotta, hogy az ország népe szereti Orosháza városát, harcos múltjáért, mai eredményeiért. Mondanivalójában a szocialista művészetpolitika legfontosabb elvi kérdéseit taglalta. Kijelölte a művészetek helyét a szocialista humanizmus egészében. Részletesen taglalta a művészet és a valóság viszonyát, a tudományos és a művészi tükrözés eltéréseit és azonosságait. Kitért a visszatükrözés elméletét eltorzító nézetekre. Ezek miatt különösen a realizmus fogalmát és szerepét vizsgálta. A művészet és a társadalom összefüggésének kérdését a pártosság követelményének fényében világította meg. Az előadás befejező részében a művészet hatókörének problematikáját fejtegette. Rámutatott arra, hogy a hagyományos művészeteknél fellelhető kötöttebb formák az új művek megítélését is befolyásolják. A klasszikus alkotások széleskörű megismertetése bizonyos normarendszert alakított ki. Figyelembe kell venni a közönség differenciáltságát. Az avantgardból kinőtt szocialista irányzatokat a személyi kultusz időszaka elnyomta, ma szóhoz juttatjuk őket, irodalmi életünk gazdagodott velük. Sokat lehet vitatkozni azon, mit tekinthetünk közérthetőnek. A közérthetőség az új művészet számára is természetes követelmény. Köpeczi Béla nagy tetszéssel fogadott előadása után Pataky László, a TIT irodalmi és nyelvi szakosztályai országos választmányának titkára számolt be a múltévi munkáról. Bevezetőjében kijelentette, hogy a Békés megyei szakosztály jó munkájának elismerését is kifejezi az orosházi ülés. Részletesen foglalkozott a Tanácsköztársaság 50. évfordulója kapcsán végzett ismeretterjesztő munkával. Felhívta a figyelmet a jubileum kapcsán tartott központi tudományos ülésszak eredményeire. Szólt az Ady-évforduló megünneplésére tett erőfeszítésekről. A könyvtárakkal való kapcsolat formáinak kialakítására javaslatokat tett. Elemezte az „Olvasó népért" mozgalom segítésével kapcsolatos feladatokat. A további feladatok között a rétegek közötti ismeretterjesztés vizsgálatát, a helyi irodalmi hagyományok ápolását, a színvonalas előadói konferenciák rendezését jelölte meg többek között. Hangoztatta, hogy a TIT-nek az irodalmi színpadok támogatásában, a munkásszállásokon végzett ismeretterjesztésben és a kommercializálódás elleni küzdelemben is fontos szerepe van. Végezetül bejelentette, hogy a TIT szervezeti átalakítása kapcsán a választmánynak ezentúl társadalmi titkára lesz. A beszámoló feletti vitában többen felszólaltak (Sipka Sándor Szeged, Margócsy József Nyíregyháza, Koczkás Sándor Budapest, Elek László Orosháza, Pálmai Kálmán Budapest és mások) és több oldalról is támogatták az elhangzottakat. Köpeczi Béla összefoglalójában határozati javaslatot terjesztett elő az elhangzottak alapján, amelyet a jelenlevők egyhangúlag elfogadtak. Az országos választmány titkárává Pálmai Kálmánt választották meg. •600