Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Kozma Tamás-Dr. Kozma Tamásné: Diákvallomások a hátrányos helyzetről

DIAKVALLOMÁSOK A HÁTRÁNYOS HELYZETRŐL A hátrányos tanulmányi helyzet fogalma a hazai pedagógiában az MSZMP VIII. kongresszusa óta ismert. A fölvételi vizsgákon addig érvényben levő adminisztratív származási kategorizálást a munkásság és parasztság gyermekeinek pedagógiai eszközökkel történő differenciált tanulmányi segítése váltotta föl. Az oktató-nevelő munka e területén tudatosult ismét a tanulmányi szempontból hátrányos helyzet léte. E fogalom ugyanis jelentős hazai és külföldi múltra tekinthet vissza. Közismert, hogy a harmincas évek hazai szociográfusai (Földes Ferenc, Nemes Lipót, Illyés Gyula, Németh László) a családi-társadalmi környezetet a kultúrmonopólium döntő tényezőjeként tartották számon.

1 Kevésbé ismert, hogy a hátrányos tanulmányi helyzet a kelet- és nyugat-európai, sőt újabban az Európán kívüli országok szociológiájának és neveléstudományának is egyik legtöbbet kutatott témája.

2 A kérdést itt általában két szempontból vetik föl. A szociológusok azt vizsgálják, hogy mennyiben szolgálja az iskolarendszer társadalmunk fölfelé törekvő rétegeinek érdekeit. A pedagógusokat viszont elsősorban az érdekli, hogyan befolyásolja a családi-társadalmi környezet a tanulmányi előmenetelt. A hazai neveléstudomány eddig a hátrányos tanulmányi helyzet problémáját a következő szempontokból elemezte: a) politikai szempontból, kimutatva a származás szerinti kategorizálás és a munkás-paraszt fiatalok diíferenciáltabb segítésének helyét és jelentőségét a szocializmus építésében; b) metodikai szempontból, keresve a hátrányos helyzetű tanulók fölkutatásának ás fokozott tanulmányi támogatásának hatékony eljárásait; c) szociológiai szempontból, utalva a hátrányos tanulmányi helyzet és a pályaválasztás összefüggéseire.3 Kevésbé figyeltünk viszont arra a problémára ,hogy a szocialista iskola oktató-nevelő gyakorlatát milyen mértékben determinálják a társadalmi összetevők. Ennek az igen időszerű témának a kutatása — amennyiben megindult — elsősorban a nagyvárosi környezetben mutathat föl eredményeket/* Dolgozatunk olyan terjedelmesebb munka első lépése, amely azt keresi, hogy egy mezőgazdasági körzetben milyen szociális tényezői vannak a hátrányos tanulmányi helyzetnek. Vizsgálatunk kiindulópontja egy hipotézis, amely számbaveszi a hátrányos tanulmányi helyzet valószínű szociális összetevőit. E munkahipotézis fölállításához részben a már volt hazai és külföldi kutatások eredményei szolgálnak forrásul, részben azok az impressziók, amelyeket általános és középiskolai tanári gyakorlatunk eddigi évei során Békés megyében szereztünk. A falusi — Békés megyei — gyermekek hátrányos tanulmányi helyzetéről nyert benyomásaink nagy számú családlátogatás (környezettanulmány) és sok szülővel és diákkal folytatott beszélgetés (interjú) mellett számottevő írásos anyagra (ankét) támaszkodnak. Jelen dolgozatunkban arra teszünk kísérletet, hogy a rendelkezésünkre álló írásbeli anyag szemelvényein keresztül a hátrányos helyzetről bennünk kialakult képet körvonalazzuk. Az írásos anyag, amelyre hivatkozunk, egy személyiségvizsgáló battéria, amely valamely iskolai osztályközösség szerkezetének és tagjai személyiségének megismerése céljából az alábbi témákra kér a tanulóktól írásbeli választ: a) családrajz, b) életrajz, c) jellemrajz, d) motívumrajz, e) távlati tervek.

5 Ezek az egy-egy tanév különböző osztályfőnöki óráin készített dolgozatok tehát, mint kitűnik, elsősorban •577