Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Sin István-Tóth János: Orosháza mezőgazdaságának fejlődése a felszabadulás óta

Az 1945 utáni idők lényegesen átalakították a határ képét. A földreform meg­szüntette a nagybirtokokat. Orosházán 415 juttatott, 1758 kat. hold szántót kapott. Ezzel egyidejűleg megújulva lángolt fel a harc az orosháziak által lakott területek „hazacsatolására". A többévtizedes küzdelem részben eredményes volt. 1946-ban Szentetornyát egyesítették Orosházával. 1947. január 1-ével a tatársánci és cinkusi határrészek kerültek át; Kardoskútból egy kisebb darabot csatoltak Orosházához. A földterületek átcsatolása után a földrendezési és a közigazgatási problémák kerültek előtérbe. A kültelki lakosság kívánságára közigazgatási kirendeltségeket állítottak fel. Megkezdődött a tanyakérdés rendezése. A tanyaközpontokat felállítot­ták. Az 1300,/1949-es kormányrendelet sorsdöntő fordulatot hozott a tanyavilág to­vábbi sorsának az alakulására. A rendelet szerint ugyanis új épületeket csak bel­területen vagy tanyaközpontokban volt szabad emelni. A tanyai építkezések meg­tiltása, az új termelőszövetkezetek megalakulása, fejlődése a tanya világ sorvadásá­hoz" járult hozzá. A sorvadást azonban elsősorban maga az élet alakulása indította el. A fiatalság növekvő igénye, az urbanizáció volt az elsődleges ok. **» A közös gazdálkodás úttörői a „Dózsa" és a „Vörös Csillag" termelőszövetkeze­tek voltak. Mindkettő, helyesebben „jogelődeik" 1948 őszén alakultak meg; a „Dózsa" jogelődje név nélkül, a „Vörös Csillagé" pedig „Haladó" tszcs névvel. Az előbbit tíz, az utóbbit 7 család alakította meg. Ma a Dózsának 1026, a Vörös Csillagnak 543 tagja van. Kevés földön (84, illetve 40 kat. holdon) kezdték el a közös gazdálkodást. Húsz év multán 5983 kat. holdas gazdasággá nőtt meg a Dózsa, 3607 kat. holdassá a Vörös Csillag. Még egy-két adat az ősi és egyben hősi időkről. A „dózsásoknak" egy pár lovuk és 3 tehenük volt az induláskor, a „csillagosoknak" egy sem. Ma 947, illetve 700 közös számosállattal rendelkeznek. Mindkét helyen hálával és köszönettel emlékez­nek meg az FMSZ 1948. évi őszi segítéséről: vetőmagot biztosított, anyagi segítséget nyújtott a gépi munkák elvégzéséhez, kenyérgabonát juttatott stb. A következő években egymásután alakult meg a többi termelőszövetkezet is, a szentetornya „Október 6.", a szőlőkbeli „Béke" és a többi. Az 1950—52-es gazdaság­politika nagy nehézségeket okozott a termelőszövetkezeti mozgalomban. Részben ez volt az oka, hogy az 1956-os ellenforradalom alatt több termelőszövetkezeti tag meg­ingott, kilépett. A visszaesést azonban egy év alatt felszámolták a termelőszövetke­zetek. Az 1960. és 1961. évi kollektivizálás folyamán alakult ki a hét termelőszövetke­zet, amelyek ma is megvannak. Ezek: 1. a Béke Termelőszövetkezet, 2. a Dózsa Termelőszövetkezet, 3. a Petőfi Termelőszövetkezet, 4. a Szabadság Termelőszövetkezet, 5. az Oj Élet Termelőszö­vetkezet, 6. a Törekvés Termelőszövetkezet, 7. a Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Orosháza mezőgazdasági művelés alatt álló területe 1967-ben 38 402 kat. hold volt. Ebből 35 440 kat. holdon gazdálkodott a hét tsz és egy állami gazdaság. Az összes terület 92%-án tehát szocialista szektor termelt; a termelőszövetkezetek 25 488, az állami gazdaság pedig 9962 kat. holdon. A termelőszövetkezetek átlagos területnagy­sága 3500 kat. hold, míg az állami gazdaságé közel 10 000. A termelőszövetkezetek viszont közel háromszor akkora területen gazdálkodnak, mint az állami gazdaság, ezért a termelés volumene szempontjából a termelőszövetkezeteké a döntő súly. *** A mezőgazdasági termelés alakulását három év adataival mutatjuk be vázla­tosan. Az 1935., az 1960. és az 1967. évivel. 1935-ben volt az utolsó részletes kapita­lista statisztikai felvétel; az 1930. év volt a teljes kollektivizálás előtti utolsó esz­tendő, míg lezárt végleges adatok az 1967. évről voltak. A művelési ágak arányában lényeges változást mutat a szántó százaléka. (2. sz. táblázat.) 1935-től kezdődően fokozatosan emelkedett. A kert-, gyümölcsös- és szőlő­szórvány kultúrák csökkenése a táblásításokkal magyarázható. •564

Next

/
Oldalképek
Tartalom