Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Sass Ervin. Szemelvények a 100 éves Gyopárosfürdő történetéből

A fürdő lejárata A jelek szerint Orosháza elöljárósága megszívlelte a szakértői véleményt és minden tőle telhetőt elkövetett, hogy a hiányosságokat megszüntetve, elhárítsa az akadályokat Gyopáros gyógyfürdővé nyilvánítása elől. Egy év múlva, 1925-ben már dr. Dalmady Zoltán egyetemi magántanártól kérnek véleményt a fürdőről. Az ismert professzor 1925. június 4-vel keltezi négy és fél oldalas szakértői véleményét, melynek zárósorait az alábbiakban idézzük: „ ... azon véleményemnek adhatok kifejezést, hogy a gyopárosi Sós-tó természetes gyógyító tényezői alkalmasak arra, hogy kellően kihasználva, betegségek rendszeres gyógyítására használtassanak. Már a jelenleg meglevő berendezés és jelentékeny fürdőtelep méltóvá teszi, hogy gyógyfürdőnek minősíttessék, annál is inkább, mert ezáltal is biztosíttatik a természet adta gyógyító tényezők teljesebb, tökéletesebb kihasználása és a jövőben hatalmas, talán országos értékű gyógyfürdővé kifejlődése." Az ismételt kérelmezések nyomán 1927. május 30-án a népjóléti és munkaügyi miniszter rendeletéből dr. Gortray miniszteri osztálytanácsos közli Békés vármegye alispánjával, hogy „Békésvármegye törvényhatósági bizottságának 1925. évi október 3-án megtartott közgyűlése 95. kgy. 18335. ikt. 1925. sz. alatt hozzám intézett felterjesztésében Orosháza nagyközség tulajdonát képező Gyopáros tófürdő gyógy jelleggel való felruházását kérelmezte. Ennek a kérelemnek az Országos Közegészségi Tanács •529