Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Sass Ervin. Szemelvények a 100 éves Gyopárosfürdő történetéből

elöntve a múlt év összes munkáját s víz alá borítva az egész fürdő telepet kabinjaival s uszodájával. De a vízárral együtt feltámadt a reakció is, mely eltemette a múlt év eredményeit, a község jó indulatát, eltemette a lelkesedést! Ezekről különben jobb hallgatni, mert hisz az ezután történtekről Békés megye hatóságának végzései tudnának legjobban beszélni. Azóta áll a Gyapáros, mintegy kérdőjel a »-lenni vagy nem lenni« közt, — áll mint Mohamed koporsója ég és föld között, — a múlt szomorú emlékei lebegnek fölötte! Az 1870- és 80-as években mégis a lakosság százával tódult ki a tóra naponként fürödni, a közel és távol vidék pedig tömegesen hordta össze betegeit, úgy, hogy nyári időben megnépesült a víz, hemzsegett idegenektől a part, s a tóparton felállított sátrak egész tábort alkottak, melynek lakói óhajuk és reményük egyedüli támpontjául tekintik a Gyapárost, gyógyulást s enyhülést remélve e „csoda tóban", mit másutt meg nem találtak. A Gyapáros vizét először 1870-ben, később 1885. évben másodszor is Kiss Ferenc szeghalmi gyógyszerész úr vegyelemezte és talált 100 grm. vízben: Kovasavat 0.065 grm. Vas 0.014 grm. Kalium 0.272 grm. Natrium 2.530 grm. Mész 0.058 grm. Keszeny 0.004 grm. Alumen 0.026 grm. Kénsav 0.061 grm. Sósav 0.302 grm. Jód 0.021 grm. Bróm, ammon, phosphorsav nyomai: Fajsúlya 1.015 grm. Szervi rész 0.48 grm. Tűzálló rész 3.24 grm. Szénsav 0.782 grm. 1886-ban dr. Lengyel Béla egyetemi tanár úr vegyelemezte minőségileg a Gyapáros vizét s vizsgálatának eredményéről következő értesítést adott: »A csekély vasat tartalmazó s hozzákevert durva tisztátalanságoktól megszabadított víz kémhatása erősen égvényes s calcium és magnesium carbonatból álló fehér csapadéktól válik zavarossá főzés alkalmával. A minőleges elemzés következő alkatrészek jelenlétét mutatta ki: igen sok natrium; sok magnesium, kevés calcium, sok kötött szénsav, elég sok chlór, csekély kénsav, igen csekély vas (az iszapban). Szilárd alkatrészek összege 1000 súlyrész vízben: 3,375 súlyrész. Ellenben jód és bróm nem volt kimutatható. Ezen vizsgálat alapján következtetni lehet, hogy a Gyapáros tó vize sok szénsavas natron (sziksó) mellett főleg szénsavas és kevesebb kénsavas magnesiumot és calciumot, úgyszintén konyhasót tartalmaz. Tehát az erősen égvényes földes vizek közé tartozik.« Föntírt vegyelemzések alapján a Gyapáros tó a Palicsi tó, a konyári s nyíregyházi sóstó, sőt részben a Fertő-vei hasonlítható össze, melyeket azonban felülmúl erőssége, illetőleg szilárd alkatrészeinek mennyisége által. A víz természettani tulajdonait illetőleg; mint említve volt, a légköri csapadékok által táplált tó vize sárgás fehéres, tapintásra sima, sőt síkos, fürdés alkalmával a bőrt különösen az ujjakon megfőzi, megráncosítja. A tó medre helyenként tiszta, homokos, helyenként iszapos. Az iszap erős sziksó tartalmú, míg a homok erős kénhydrogen szagú, egyes helyeken az agyagos réteg pedig mint a lúgos szappan, egész darabokban kimetszve, színre s hatásra hasonlít ahhoz. A Gyapáros tó, vagy mint a betegek nevezik »csodató«, a föntiek után következő betegségekben használható s mutat fel sokszor csodás és meglepő hatást: 1. a görvénykór (scrophulosis) különféle alakjainál, — a nyirkmirigyek, ízületek daganatainál, a görvélykóros fekélyeknél; •525