Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - VITA - Kelemen János: Gondolatok Szeghalom község fejlesztéséről

A lakásellátottság területén két probléma is fennáll. Egyrészt a lakáshiány, másrészt a meglevő lakások állaga és felszereltsége. A harmadik ötéves terv fejlesz­téseinek figyelembevétele mellett a tervidőszak végén a községben a normatív lakás­szükséglet 376 db lakás, ezenkívül mintegy 370 db lakás tekinthető avultnak (az 1900 előtt épült lakások 40%-a), melynek felújítása, bővítése is megoldásra váró feladat­ként jelentkezik. A község lakótelep kialakítására alkalmas területekkel rendelkezik, azért ezt a beépítési módot célszerű alkalmazni. Az elkövetkező tervidőszakban fokozni szük­séges a többszintes épületek építését, mely jobb városkép kialakítását eredményezi, másrészt a gazdaságosan elvégezhető közműfejlesztést is biztosítja. A következő tervidőszak összes lakásépítésének feltétlenül meg kell haladnia a harmadik ötéves terv lakásépítési számait. Az állami erőforrásból épülő lakásokat az OTP társasházakkal koordinálni célszerű. Mivel a hitelpolitikai irányelvek kedve­zőbbé váltak, magánlakásépítés céljára helyes lenne megoldást találni a köség ve­zetői részéről a telekbiztosítás lehetőségére. Az egészségügy helyzete A község bölcsődéskorú gyermekeinek száma 1968-ban 340 fő. Ezzel szemben 20 bölcsődei férőhellyel rendelkezik. Távlatban 100 bölcsődéskorú gyermekre 10 férőhelyet számolunk, a felmerülő igényeket további fejlesztéssel célszerű kielégíteni. A tervidőszakban további bölcsődei férőhelyfejlesztés nem várható. Járóbetegellátás: 10 munkahelyes rendelőintézet építése indul meg a tervidőszak utolsó évében a körzet ilyen irányú igényeinek kielégítése céljából. Befejezése a negyedik ötéves tervidőszak éveiben várható. A helyben működő körzeti orvosok száma: 3 fő, orvosi körzetek száma 3 db. A normatív igény: 4 orvosi körzet. Ezen a téren is fejlesztés szükséges. Szükséges lenne gyermek- és fogszakorvos beállítása is. Mivel új kórház építésére belátható időn belül nincs mód, a TBC 100 ágyas kórház átprofilozása lenne célszerű, mivel a kórház ilyen minőségben nincs kihasználva. Művelődésügy A község óvodáskorú népessége mintegy 460 fő, óvodai férőhelye 112 férőhely, melyben 147 gyermek van elhelyezve. Normatív óvodai férőhely igénye: 271 férőhely (a 112 férőhellyel szemben.) Jelenleg tehát 100 óvodáskorú gyermekre a normatívák­ban meghatározott 60 férőhellyel szemben csak 24 férőhely jut, így az óvoda férő­helyfejlesztése indokolt lenne. Az általános iskolai tanulók száma 1430 fő, a tantermek száma 40 (ebből szükség­tanterem 3). Egy osztályteremre jutó tanulók száma 37 fő. Ez nem kielégítő, ugyanis a község nagy területtel rendelkezik, ahol az általános iskolák elnéptelenednek, és a kinnlakó iskolásgyermekeknek a község belterületén levő általános iskolákban kell helyet biztosítani. Igaz, hogy a szükségtantermek száma hivatalosan csak 3, azonban nagyon sok olyan általános iskolai tanterem van a községben, mely sem nagyságá­nál, sem egészségügyi követelményeinél fogva nem felel meg a kulturált és egész­séges oktatás céljának. A középiskolai tanulók száma 378 fő, a tantermek száma 12. Egy osztályteremre 32 tanuló jut. Ez kielégítőnek mondható, azonban létre kell hozni a község területén egy új mezőgazdasági szakközépiskolát, megfelelő férőhellyel rendelkező diákotthon­nal együtt. Ez az iskola és a diákotthon a járás egész területén az ilyen vonalon ta­nulni vágyó fiatalok problémáit is megoldaná. A községi sportpálya áthelyezése megoldásra váró feladat, mely a községrende­zési tervekben szerepel, ugyanis bővítésre feltétlenül szükség van és jelenlegi helyén ez nem oldható meg. A községben levő járási művelődési otthon sem állagát, sem befogadóképességét tekintve nem megfelelő. Szükség lenne egy új, korszerű 500 férőhelyes művelődési otthonra, mely a jelenlegi helyén elhelyezhető volna. A járási könyvtár termei túl­•518

Next

/
Oldalképek
Tartalom