Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - VITA - Kelemen János: Gondolatok Szeghalom község fejlesztéséről

VITA GONDOLATOK SZEGHALOM KÖZSÉG FEJLESZTÉSÉRŐL A település területe az idők folyamán elpusztult több községből alakult ki. A 37 727 kat. hold földterülettel rendelkező Szeghalom nagyközség az egykori Balkány, Sziromsziget, Károly, Torda, Környe, Mágor és Cséfány határterületeiből tevődik össze. Ezek a nevek a mai határrészek elnevezésében fennmaradtak. Az évszázadok során a település fejlődése változó képet mutat. A lakosság számát a történelem folyamán háborúk, járványos betegségek befolyásolták. A huszadik század elejétől 1949-ig egyenletesen 11 000 főre növekedett a lakosság száma, majd 1966. évig 9 528 főre csökkent. A lakosságszám-csökkenés a település körzetéhez tartozó járást az utóbbi 10 évben 12 500 fővel érintette. A nagyközség 1867 óta járási székhely. A lakosság régebben pásztorkodással és mezőgazdasági termeléssel, jelenleg alapvetően mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. Az ipari fejlődés napjainkban indul meg a településen. A regionális célkitűzések szerint a település önálló városi szerepkört fog távlatban betölteni, így igazgatási, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és kulturális központja lesz a Sárrét községeinek. A településen belül teljes alap- és középfokú ellátást kell biztosítani a vonzáskörzet lakossága számára. A jelenlegi megyei fejlesztési célkitűzések alapján a városias fejlesztést igénylő nagyfalvak kategóriájába van sorolva a település. A városodás és városiasodás útjára lépett nagyközség így gyorsabban ki tudja elégíteni a lakosság sokirányú ellátási igényeit, illetve ez a besorolás a település és vonzáskörzet lakossági igényeinek jobb kielégítését célozza. Kedvező fekvése a járáson belül fejlesztésre igen alkalmassá teszi. Az adottságok kedvező hatása az utóbbi években kezdett kibontakozni, amikor közművek, többszintes lakások, illetve többszintes lakóépületek, közintézmények és ipari fejlesztések indultak meg, s a mezőgazdasági nagyüzemek mind jobban megszilárdultak. A község lakosságából (9547 fő) 1967. évben 2700 fő mezőgazdasági, 344 fő ipari és 200 fő építőipari dolgozó volt. A községből mintegy 1000 fő jár el más településekre dolgozni. Az 1970. év végére az iparban dolgozók számát 470 főre, az építőiparban dolgozók számát 300 főre kívánják emelni. A település fejlesztését az új mechanizmus adta kedvezőbb lehetőségek között a helyi és járási tanács vb irányítja. A helyi lakosság és vonzáskörzet jobb ellátásának érdekében a területen levő gazdasági ágazatok fejlesztéséhez az előfeltételeket biztosítják, így az általános és részletes rendezési terveket elkészítették, valamint folyamatban van a középlejáratú és távlati gazdasági tervek készítése. A tervek a fejlesztési eszközök gazdaságos felhasználását célozzák, előirányzataikat a legszükségesebb célkitűzések megvalósítására kívánják fordítani. •511