Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)
1969 / 3. szám - Kósa László: Nagy György köztársasági mozgalma Békés megyében
egy egész olvasóköri tagságot a köztársasági párt mellé állítani. Makai Mártonnak, ha közvetve is, de tagadhatatlanul szerepe volt a gyomaiak mozgósításában, de arról nem tudunk, hogy bár gyakran járt Gyulán, egyszer is találkozott volna ott lakó elvbarátaival. S jóllehet személyét a mozgalom szempontjából nem tudjuk igazán pozitívan értékelni, de ingadozásai és ügyvédi ravaszkodásai ellenére, mégis csak tény, hogy részt vett a népszerűséget egyáltalán nem jelentő, a hatóságok szemében veszedelmes és üldözendő köztársasági szervezkedésben. Nem akarunk abba a hibába sem beleesni, hogy a szervezkedések sikerét vagy sikertelenségét teljesen a helyi személyi és társadalmi feltételekkel magyarázzuk, tudjuk, hogy a mozgalom egésze ellentmondásokat hordozott és terjedésének megakadályozását nemcsak a hatóságok föllépése, hanem szervezeti gyengeségük, programjuk elégtelensége is okozta. De bárhogyan latolgatjuk Nagy Györgyék mozgalmának történelmi szerepét, jelentőségét és hibáit, semmiképpen sem tagadhatjuk, hogy egyengette az utat 1918/19 felé. Az az öncélú kuruckodás, a mindent elborító Kossuthkultusz, frázisokat hangoztató hazafiság, amely Nagy György és barátai beszédeit, cikkeit jellemezte, ma már — jóllehet őszinte szándékaiban nincs jogunk kételkedni—, hamisan cseng. Békés megyei párthívei átvették ezt a hangnemet, s minden jel arra mutat, hogy fenntartás nélkül magukévá tették a pártvezérek elképzeléseit is. A Békés megyei köztársasági érzelmű polgárok legtöbbjéről, kutatás hiányában nem tudjuk, milyen szerepük volt, hogyan vettek részt a forradalmakban. Makai Márton a polgári forradalom győzelme után néhány nappal mint a szeghalmi Nemzeti Néptanács és Katonatanács direktóriumának elnöke ultimátumszerű levélben szólította fel a járási tiszteletbeli főszolgabírót a község elhagyására. 6 3 Horváth Mihály az 1920 után újra szervezkedni próbáló köztársasági pártnak is híve maradt. Hagyatékában megtalálható Nagy György 1921-ben kelt, a nemzetgyűléshez írott nyílt levele és a pártvezér gyászjelentése is (1923. III. 23.) KÓSA LÁSZLÓ JEGYZETEK 1. Az áttekintést Búnls György: Nagy György és az 1914 előtti magyar köztársasági mozgalom-, (Bp. 1962.) című könyve alapján és a pártsajtó segítségével végezzük. 2. Magyar Köztársaság (a továbbiakban M. K.) 1912. IX. 14. 5—8. 1. 3. M. K. 1912. X. 14. 27. 1.: az Országos Köztársasági Párt alakuló közgyűlésének jegyzőkönyve. 4. M. K. 1912. I. 14. 37. 1. 5. M. K. 1912. n. 14. 6—8. 1., 1912. V. 14. 22—24. 1., 1912. VTH. 14. 13—14. 1. 6. Jóllehet Kecskeméti tagja lett az Országos Köztársasági Párt választmányának és a később megalakuló országos pártköinek, a továbbiakban nemigen hallatott magáról. 7. Tóth József: Arról a 999 republikánusról. M. K. 1912. n. 14. 22—24. 1. Tóth József a század első évtizedében többször szerkesztője volt a Szeghalom-Vidéki Hírlapnak, s abba néhány radikális hangú, elsősorban szociális kérdésekkel foglalkozó cikket írt. 8. M. K. 1912. X. 14. 20—21. 1., 1913. VI. 14. 9. 1. 9. A füzesgyarmati születésű Makai Márton ügyvéd (1879—1955) iratai a Békés Megyei Levéltárban találhatók (XIV. 3. „Dr. Makai Márton volt szeghalmi ügyvéd iratai, 1900—1955". A tanulmányban felhasznált iratok mind az 1. csomóban vannak, ezért a továbbiakban nem hivatkozom lelőhelyükre). Makai irataira Szabó Ferenc megyei levéltárigazgató hívta föl a figyelmet. Segítségét ezúttal is köszönöm. '458
