Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - Molnár Pálné: A Békepárt tevékenységének hatása Békés megyében, a visszaemlékezések tükrében (1943-1944)

sekben nyilvánult meg. Többen partizánegységekben vettek részt. Voltak, akik a szovjet hadsereg kötelékén belül harcoltak. Békés megyei származású kato­nák is voltak közöttük. Ezt bizonyítja Tóth Lajos (Füzesgyarmat, Bem u. 8.) visszaemlékezése is: „1944 márciusában behívtak katonának. A fronton, ami­kor ősszel megkezdődött a visszavonulás, az egységen belül agitációt fejtettem ki, amelynek az volt az eredménye, hogy 40 fiatalból 38-an megszöktünk. A Petőfi partizáncsoporthoz kerültünk." 3 3 Fazekas Imre (Békésszentandrás, Kálvin u. 6.) így beszél erről: „1944-ben behívtak katonának, a 16. honvéd gyalogezredhez kerültem Csehszlovákiába. Innen 3 katonatársammal a szovjet partizánokhoz mentünk. Velük harcoltunk 1945. február 7-ig." 3 4 Tóth Lajos és Fazekas Imre szervezett munkások, párttagok voltak és a háborút meg­előzően, mint politikailag megbízhatatlanok csendőri felügyelet alatt állottak. A Magyar Front 1944 augusztusában felhívást adott ki az üldözöttek, be­börtönzöttek, internáltak megmentésére: „A magyar nép számon tartja azo­kat, akik érette küzdöttek és a küzdelem során a legnagyobb áldozatokat hoz­ták. És senki sem kerülheti majd el az ítélőszéket, akit a politikai foglyok és túszok életéért és testi épségéért szándékos cselekmény vagy mulasztás felelős­sége terhel."® Az idézett röplapnak rendkívül nagy hatása volt, bizonyítja ezt a Csendőrség Nyomozóosztály-Parancsnokságának összefoglalója a Békepárt propaganda munkájáról: „Vezetőik elfogása ellenére illegális sajtójukat erő­síteni tudják. A röpirat terjesztésével kapcsolatban fokozott elszántságot és merészséget árulnak el. A legutóbbi két röpiratukat a kommunisták ellen nyomozó, csillaghegyi nyomozócsoportnak is megküldték és ahhoz fenyegető magán jegyzetet is mellékeltek. A szóbelileg és sajtó útján elkövetett izgatá­saikat nem szabad figyelmen kívül hagyni. Veszélyesebbek azonban ejtőer­nyővel ledobott partizánok felkutatásával és ártalmatlanná tételével kapcso­latban a közelmúltban történtek. Ennek jelentőségét fokozza még az, hogy Békés megyében az ország szívében fordultak elő, ahol a lakosság részéről nem a félrevezetést, hanem a legnagyobb támogatást kellene a hatóságoknak és a nyomozó közegeknek kapnia. A közelmúltban ugyanis szovjet repülőgépről több ejtőernyős partizánt dobtak le Békés megyében. Ezeknek csak egy részét sikerült elfogni, a többi felkutatása és elfogása még folyamatban van. A felkutatás során gyanú merült fel, hogy a lakosság bizonyos része rosszindulatúlag félrevezeti a kutatást végző hatósági közegeket, és olyan területeket jelöl meg a partizánok rejtekhelyéül, ahol a legnagyobb gondossággal végrehajtott átkutatás során sem tudnak eredményt elérni. Különösen a német katonai és biztonsági szerveket igye­keztek hamis bejelentésekkel félrevezetni és kifárasztani. Ezzel kapcsolatban olyan hangok hallatszottak, hogy »miért segítsük mi a partizánokat felkutatni, mikor azok a mi segítségünkre jöttek ide.«" 3 6 A szemtanúk így beszélnek erről: Pető Mátyás (MSZMP községi tikár Bé­kés): „A partizánokat 1944 júniusában, aratáskor dobták le Békés község ha­tárában. Ez az esemény az egész községben óriási izgalmat keltett. Volt olyan partizán, aki nem a Körösbe esett (eredetileg ez volt a cél), hanem pl. búza­táblán ért földet, egy aratócsoport közelében. Nagy vita alakult ki az aratók között. Voltak akik azt mondták, élükön a bandagazdával, hogy azonnal je­lenteni kell a csendőrségen, mások kijelentették, hogy hallgatni kell róla, mert ezek a partizánok a nép érdekében harcolnak. A bandagazda mégis jelentést '444

Next

/
Oldalképek
Tartalom