Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)
1969 / 1. szám - Dr. Márai György: A forradalmi törvényszékek működése Békés megyében
tésére törekedett. Ezt az értékelést támasztja alá az a tény, hogy az ellenforradalmi időkben a vádbiztosként működött járásbírák ellen nem indult eljárás. Nyusztai Béla nem maradt Magyarországon, Romániába települt át és Margittán a bíróságon dolgozott tovább, viszont Domokos István orosházi vezető járásbíró fegyelmi ügyét is megszüntették. 2 3 Viszont a békési forradalmi bíróság és forradalmi törvényszék tagjai, valamint Baán Endre vádbiztos és Pásztor Lajos jegyző terhére különböző időtartamú szabadságvesztés büntetést szabott ki a gyulai törvényszék B. 1706/1919. sz. ítéletében. ,,A proletárdiktatúra belső rendjének biztosítására, és megvédésére két szerv volt hivatva: Vörös őrség és a Forradalmi Törvényszék. A forradalmi törvényszékek a Vörös Őrséggel együtt jól szolgálták a rend és biztonság kialakítását." 2 4 Néhány izgatási és másfajta politikai ügy, valamint a közrend és közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekmény kivételével általában olyan bűncselekmények felett ítélkeztek, amit a rendes bíróságok is hasonlóan értékeltek volna, de ezeket a proletárforradalom szempontjából emelték ki és visszatartó hatású büntetéseket szabtak ki velük szemben. Nagyobb feladatok megoldására is képesek lettek volna megyénkben is a forradalmi törvényszékek, de az 1919. április 16-án megindult és április 24-én Gyula—Sarkad vonalát elérő román hadsereg megszállása miatt működésüket kénytelenek voltak megszüntetni. DR. MARAI GYÖRGY JEGYZETEK ). A gyulai kir. törvényszék 1920. dec. 31-én kelt jelentése a területén felmerült igazságügyi viszonyokról 1918—1919. évben. Párttörténeti Intézet Archívuma. TAGYOB. II/4—d. 853—856. sz. 2. Konrád Ernő: A kommunizmus története a gyulai kir. ügyészség területén. Gyula, Dobay nyomda, 1921. 3. Békés megyei Levéltár (ezután: BML). Gyula városi direktórium iratai. 4. Konrád Ernő i. m. 5. „Vörös Zászló" megjelent számait eredetiben őrzi a Békés megyei Könyvtár és mikrofilmkópia a Gyulai Járási Könyvtárban. 6. Dr. Martos József ügyében hozott 572. sz. ügyészi határozatot őrzi fia: Dr. Martos Pál, SZÖVOSZ vezető jogtanácsos, Budapest. 7. A gyulai forradalmi törvényszék elnöke és tagjai ellen indult bűnvádi eljárást megszüntető 2769A920. sz. határozat hiteles kiadmányát őrzi a Békés megyei Levéltár. 8. Lásd 1. alatt. 9. Lásd 7. alatt. 10. Az eredeti okiratot a Békés megyei Levéltár, Gyula városi direktórium Iratai 4819/1919. szám alatt őrzi. 11. BML Békéscsabai Forradalmi Törvényszék iratai. 12. Párttörténeti Intézet Archívuma „Gyulai ügyészség 1929—244. sz. iratait, ahova csatolva vannak: 1920. IV. 692. sz. 1929. 272. sz. iratok is, ahol a Horváth Pál jegyző és Gyurkó Pál elnök elleni rendőri eljárás iratait őrzik. 13. Lásd 12. alatt. 14. A Békésmegyei Népszava 1919. március—áprilisi számai eredetben megtalálhatók a Békés megyei Levéltárban. 15. Lásd 12. alatt. 16. Orosházi „Néperő" mikrofilm-kópiája a Megyei Könyvtárban. 17. Párttörténeti Intézet Archívuma 609. F. 38. szám alatt (R. VII 542. sz.) alatt őrzi az orosházi forradalmi törvényszék iktatókönyvét. 18. Nagy Gyula szerk: Orosháza története, Orosháza 1965. Fancsovics György: ,.A két forradalom sajátosságai." 577—607. 42
