Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)
1969 / 3. szám - Dr. Borus József: Békés megye felszabadulása
A 3. üteg motoros felderítő járőre már a Kondoros felé vezető úton találkozott a mintegy 35 harckocsival és 30 tehergépkocsin gyalogsággal Endrőd felé törő ellenséggel. Endrőd déli szélén a harckocsi-reteszállást már nem lehetett megszállni. A parancsnok a 3. üteg menetben levő harccsoportját Gyoma nyugati kijáratánál vitte állásba, mivel az ellenséges él a felderítő járőr visszaérkezésekor már elérte Endrőd bejáratát. A 3. üteg állásváltoztatását nem lehetett eléggé gyorsan végrehajtani, mert a szántóföldet az előző kétnapos esős időjárás erősen fellágyította. Endrődön az oszlop és a műhelyek megkísérelték, hogy a sáros utcákon át elérjék a főutat. A betörő ellenséges harckocsik azonban meglepték őket. Az a kísérlet, hogy a lánctalpas járműveket legalább az út mellett kihozzák a helységből, nem sikerült, mivel az átjárást mély árkok zárták el. A parancsnokot este 19.00 óra körül a repülőhadtesttel folytatott telefonbeszélgetésben a repülőtér harcparancsnokává nevezték ki. Az összes repülőalakulatot neki rendelték alá. II. A védelem felépítése: Most a repülőtér védelmének megszervezése volt a feladat. Békés térségéből nem érkezett felderítési értesülés, mivel a 2. üteg motoros felderítő járőrét kozákok meglepték és szétugrasztották. Szeghalom térségéből a felderítő járőr 19.30-kor jelentette, hogy a Körös-hidat Űjiráznál és Szeghalomtól délre két-két harckocsi és gyalogság tartja elfoglalva. Vésztő térségéből az 5. üteg 18.00 órakor jelentette, hogy Vésztőn ellenséges páncélos erők vannak. Az Endrőd—Mezőtúr úton végzett felderítés során 22.00 órakor kiderült, hogy az endrődi hidat saját gyalogság szállta meg a 3. magyar hadseregnél levő német összekötő bizottság egyik főhadnagyának vezetésével. A harccsoportok felállításához a bevetett fegyvereket a következőképpen tagolták: A 3,7 cm-es szakaszt a hídnál az 5. üteg négycsövű ágyús szakasza felváltotta, és a 3,7 cm-es a vasúti töltésen ment állásba, a 2. ütegre támaszkodva. A 2 üteg két 8,8 cm-es löveget a mezőberényi úton tolt előre, mintegy 1000 méterre. A második harccsoport a régi állásban maradt, lőiránnyal nyugat felé. A 4. üteg többi szakasza jobbról csatlakozva a 2. üteghez, a 2. üteg — a Körös folyása térségben ment állásba. A magyar 206. ezred 11. ütege ezt a reteszt négy 4 cm-es löveggel erősítette meg, a magyar 202. ezred 9. ütegét a vasúti töltésen vetették be, jobbról csatlakozva a 3,7 cm-es szakaszhoz. A magyarokat 7-én hajnalban kivonták. Az 5. üteg II. szakasza 02.00 órakor érkezett be Körösladányból, és a pályaudvartól délkeletre levő hézag betöltésére ment állásba. A vasúti töltés szakasza az 5. üteg parancsnokának parancsnoksága alá tartozott, a 2. üteg harccsoportját az ütegparancsnok vezette. A keleti szakaszon a Körösig minden részt a 4. üteg parancsnokának rendeltek alá. A 3. üteg harccsoportját a parancsnokhelyettes vezette. Az 1. üteg a Körös északi partján parancsnoka vezetésével bevetett harccsoportjának feladata volt a) a Gyoma felőli híd és b) a Körösladány és Dévaványa felé vezető út lezárása. A támaszpont parancsnokság és a csatarepülő-század mintegy 150 embe2* 409