Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)
1969 / 3. szám - Dr. Borus József: Békés megye felszabadulása
Az OKH hadműveleti osztályának főnöke 12.50-kor közli Grolmannal, hogy a 13. páncéloshadosztály másnap, tehát 7-én este lényegében készen lesz; alárendelik a hadseregcsoportnak. Grolman jelenti, hogy az éj folyamán a 23. páncéloshadosztályt nyugat felé tolják el, és fontolgatják az 1. páncéloshadosztály bevetését is. Mindkét hadosztályt a III. páncéloshadtestnek rendelik alá 4 2. — A Dél Hadseregcsoport tehát ezzel a három páncéloshadosztállyal, az 1., a 13. és a 23. páncéloshadosztállyal próbálja megállítani a szovjet támadást. Közülük kettőt, az 1.-t és a 23.-t, be is vetnek Békés megye északkeleti részében, de nem sok sikerrel. A 13. páncéloshadosztály bevetésére csak október 8-án, tehát Békés megye felszabadulása után kerül sor, Szolnok megyében'' 3. Grolman vezérőrnagynak, a Dél Hadseregcsoport vezérkara főnökének ezek az intézkedései bizonyítják: a németek azt remélték, hogy Békés megye területén megállíthatják a szovjet támadást. E feltevésükben a legnagyobb szerepet a 2. Ukrán Front céljának nem ismerete, valamint erőinek alábecsülése játszotta. Ugyanekkor Grolman olyan intézkedést is kiadott, amely már nagyobb óvatosságra enged következtetni. 11.55-kor telefonon megparancsolja a mögöttes hadműveleti terület vezérkari főnökének, ellenőriztesse a Tisza-hidak biztonságát, és gondoskodjék arról, hogy szovjet harckocsik váratlan előretörésekor ne történjék meglepetés. 12.30-kor ugyanezt a parancsot adja, szintén telefonon az LVII. német páncéloshadtest vezérkari főnökének. Egyidejűleg közli, hogy a 23. páncéloshadosztályt Szeghalmon át a 3. magyar hadsereghez irányítják. Gróf Nostitz kijelenti, hogy a kép világos, a szovjet csapatok Mezőhegyestől Gyuláig széles arcvonalon támadnak'* 4. A Dél Hadseregcsoport hadműveleti naplójából, a naplóhoz mellékelt iratokból, de a nyugatnémet irodalomból is az derül ki, hogy a 2. Ukrán Front támadásának célját, irányát a német hadvezetés nem ismerte fel. Kissel közli Berendsen vezérkari ezredesnek, a III. páncéloshadtest vezérkari főnökének október 6-án délelőtti helyzetmegítélését: „A ma korán reggel, 04,30-kor kezdődött ellenséges támadás, főiránnyal nyugat felé, kézenfekvővé teszi azt a feltevést, hogy az orosz a Magyarországon megváltozott politikai viszonyok alapján feladta azt az elhatározást, hogy Duklától és Nagyváradtól kétoldalról átkarolva verje meg a Dél Hadseregcsoportot. Sokkal valószínűbb az a szándéka, hogy Belgrádnál mindkét oldalon összeköttetést hozzon létre Titóval, és aztán a Duna mentén törjön észak felé . . ." Berendsen ezredes helyzetmegítélésének megerősítését látta Grolman intézkedésében is, hogy a 23. páncéloshadosztályt nyugatra kell irányítani, a 3. magyar hadsereg alárendeltségébe 4 5. Nem láttak tisztábban gróf Nostitz és Berendsen magasabb elöljárói sem. A Friessner vezérezredes által október 6-án este, 22.20-kor sajátkezűleg aláírt, a 6. német, a 3. magyar hadseregnek és még többeknek szóló távirat fogalmazványának 1. pontja: „Jelentősebb motorizált és páncélozott ellenséges erők támadásban Arad térségéből a Mezőhegyes—Gyula általános vonalon keresztül északnyugat felé, vagy azzal a céllal, hogy megszállják a Tisza átjáróit Szolnoknál és Szentesnél, vagy hogy a Tiszától keletre a hadseregcsoport hátába északra előretörjenek . . ," 4 6 Érdekes — és szükséges — lenne összeállítani, hogy a 2. Ukrán Front csapatai, október 6-i támadásuk során Békés megye melyik helységét hány óra'405
