Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)
1969 / 3. szám - Dr. Borus József: Békés megye felszabadulása
zőhegyes—Kunágota—Kétegyháza—Elek—Gyulavári vonalat érték el, vagyis az e vonaltól délre fekvő helységek már felszabadultak. Visszatérve még a hadműveleti napló 23-ára vonatkozó szövegére, érdemes lenne — ismét nem utolsósorban helyszíni kutatással — megállapítani, hogy e napon a Vörös Hadsereg csak Battonyától délre lépte-e át a határt, vagy az említett Battonya—Dombegyház—Kevermes közötti szakaszon másutt is, és hány órakor. Nem lenne érdektelen továbbá annak megállapítása sem, hogy a Csongrád megyei Kiszomborba és Apátfalvára valóban odaértek-e 23-án a szovjet csapatok, és ha igen, hány órakor. A német hadműveleti napló nem állítja, de feltehető, hogy Apátfalvától délre is átkeltek a Maroson, mivel a már említett, Szemlaknál átkelt csapatok Nagylakot, valamint Csanádpalotát szeptember 24-én szabadították fel. Közbevetőleg szükséges megjegyezni, hogy a Dél Hadseregcsoport hadműveleti naplójában számos pontatlan és téves állítás van. Ilyenekre a továbbiakban még visszatérünk, de az is nyilvánvaló, hogy a napló pontatlanságait megállapítani és cáfolni csak más — elsősorban szovjet — levéltári anyag, nemkülönben helyi kutatások alapján lehet. Az sem vitatható, hogy ezeket a kutatásokat — éppen a végleges tisztázás érdekében —• a problémák felvetése, és még olyan adatok, állítások közzététele is szolgálja, melyek esetleg éppen e kutatások révén tisztázódnak majd, és nyerhetnek megnyugtató megfogalmazást. A Békés megye területén szeptember 23. és október 6. közötti harcok főbb mozzanatai a következők: A megye védelme az e napokban alakult és szeptember 21-ével a Délukrajna Hadseregcsoportnak alárendelt, vitéz Heszlényi József altábornagy parancsnoksága alatt álló 3. magyar hadsereg feladata volt. Ennek a hadseregnek rendelték alá a Békés megyei harcokban még sokszor előkerülő, Friedrich Kirchner, a páncélos csapatok tábornoka 1 1 vezette LVII. német páncéloshadtestet, továbbá a IV. és VII. magyar hadtestet. A LVII. német páncéloshadtesc valójában sem páncélos nem volt, sem hadtest; alárendeltségébe a 4. SS-Polizei-páncélgránátos-hadosztály tartozott, valamint a 22. SS-lovashadosztály néhány századnyi harccsoportja és egy nehéz tüzérosztály. A 4. SS-Polizeipáncélgránátos-hadosztály sem szeptemberben, sem októberben nem tartózkodott megyénk területén, a 22. SS-lovashadosztály néhány százada szeptember 22-én Orosházáról Sarkadra vonult, s a későbbiekben itt, a megye keleti részén tartózkodott, illetve harcolt. Az LVII. német páncéloshadtest főparancsnoksága szeptember 20-tól Dobozon, szeptember 26-tól Kondoroson volt. 1 2 A IV. magyar hadtestet szeptember 23-án II. magyar tartalékhadtestnek nevezték el, — ezzel az elnevezéssel találkoztunk vele a már említett Battonya—Dombegyház—Kevermes vonalra történt szeptember 23-i visszavonulás alkalmával. Szeptember 30-án ismét változott a hadtest elnevezése, ekkor a VIII. magyar hadtest nevet kapta, parancsnoka pedig Lengyel Béla altábornagy volt 1: 1. A hadtest harcálláspontja a hadműveleti napló szerint szeptember 22-én Medgyesegyházán, 27-én Orosházán volt. A hadtest alárendeltségébe a következő alakulatok tartoztak: a 20. magyar gyaloghadosztály Gyula környékén, a 8. tábori póthadosztály ettől délre, a 2.3. motorizált tüzérosztály négy 155 mm-es tarack-üteggel, egy sorozatvető396
