Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - SZEMLE

mává avatták a kunyhót, a faluszéli házat, dacosan hallgattak, ha puskatussal, bika­csökkel verték őket, mert hittek abban, hogy igaz ügyért szenvednek. A kötet méltán zárul a város írófiának döbbenetes erejű riportjával és vallo­másával. Darvas József írása azokról szól, akik bátor helytállásukkal már a ma Orosházájának egyre szépülő éle­téért vállalták a harcot, a vallatás gyöt­relmeit, a börtönt. Az alföldi kommunista mozgalom fellegvárának hőseiről szól ez a riport, s válik gyönyörű vallomássá 1937 nyarának lebukottjairól, akik örökségül adták a harcos múltat a mának, akik közül még sokan formálói az új rendnek, szem­tanúi a fiatalok küzdelmének. E kötet természetesen nem mutathatja be a teljes Orosházát. Nem is ez volt a szer­kesztő célja, márcsak azért sem, mert éppen a közelmúltban jelent meg a város történe­tének és néprajzának országosan is rangos feldolgozása. Öt a hagyománytisztelet és hagyományápolás vezette, hogy azokat, ak'k ma olvassák ezeket a vallomásokat, meggyőzze arról, amit már a régi krónikás is hittel hirdetett- ..Nem úgy van már, mint volt régen!" Végezetül elismeréssel kell szólnunk a kötetet készítő Kner Nyomda dolgozóinak és a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola tanműhelye szakközép­iskolás tanulóinak igényes munkáiáról, va­lamint a sorozat szerkesztőjének (Papp Já­nos) és typográfusának (Petőcz Károly) az eddigi kötetekhez hasonló színvonalú tevé­kenységéről. A Bibliotheca Bekesiensis 3. kötete is beváltotta a sorozathoz fűzött re­ményeket. Érdeklődéssel várjuk a további folyta­tást! TÓTH LAJOS SZÉKELY ALADÁR MUNKASSAGA Az előszót írta: Dávid Katalin Corvina Kiadó. 1968. A napjainkban nagykorúsodó fotóművé­szet — esztétikai normái, stílus-törekvései lehiggadván — mind fokozottabban törek­szik genezisének felvázolására, s egymás után talál rá a korszakos jelentőségű elő­dökre. Közöttük tartja számon a XX. század első évtizedeiben működött írók és művé­szek fotográfusát, Székely Aladárt, akit a legnagyobbak — Ady és Móricz — meleg szavakkal vallottak barátíuknak és szellemi társuknak. A Székely Aladár művészete iránt megnyilvánuló érdeklődést, az egyér­telműen elismerő méltatást ugyanakkor Gyula város kezdeményezése is segítette: a város által alapított emlékérem és az évenként ismétlődő országos kiállítás azok figyelmét is a névadóra irányította, akik egyébként nem is érdeklődnek e fiatal mű­vészeti ág története iránt. A Corvina Kiadó reprezentatív sorozatának, a „Fotóművé­szeti Kiskönyvtárnak" 3. köteteként meg­jelent fotóalbum — Dávid Katalin elemző bevezetőjével — komoly érdeklődésre tart­hat tehát számot. Ha a kiadónak csunán az volt a szándé­ka, hogy — a meglevő spontán érdeklődést kielégítendő — Székely Aladár legmara­dandóbb munkáit, a század elején album­ban is megjelent portrékat széles körben hozzáférhetővé tegye, dicséretes munkát végzett, s jó ügyet szolgált. A képeket né­zegetve sorra rá kell ugyanis döbbennünk, hogy ezeket a portrékat — Ady, Móricz. Babits, a fiatal Bartók, Kafka Margit, Kernstok Károly. Rippl-Rónai s a többiek szuggesztív tekintetét — tulajdonképpen ismerjük: irodalomtörténeti, művészettör­téneti monográfiák, sőt: tankönyvek is kö­zölték mint hiteles emberi dokumentumo­kat. Így együtt azonban megnő a jelentő­ségük, és a fotográfus emberi vallomásává sűrűsödik. Olyan emberről vall, aki ponto­san tudta, hogy kortársai közül kit kell fotografálnia. Tudta, mert ismerte és ér­tette mindazokat. akiknek művészete együtt növekszik az idővel. Székely Aladár munkásságának java termése tehát nem egyszerűen fotóművészeti jelentőségű: kor­történeti dokumentum-értéke elválasztha­tatlan művészi értékétől. Viszont munkás­ságának ilyen értelmű kettős kötődése mi­att illik számontartanunk őt is a századelő forrongó világának nagy egyéniségei között. Aki azonban már korábban ismerte az „Írók. művészek", valamint az „Ady"-al­bum képeit, már kialakíthatta róla, a rea­lista portréfotó első nagy mesteréről ezt a véleményt, mely a Dávid Katalin meg­fogalmazásával is egyezik: „Sz. A. a magyar fotóművészet egyik megteremtője és nagy '374

Next

/
Oldalképek
Tartalom