Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Beck Zoltán: Nagy pillanatok az orosházi Petőfi Dalárda történetéből

NAGY PILLANATOK AZ OROSHÁZI PETŐFI DALÁRDA TÖRTÉNETÉBŐL ,,Magyar dalt zeng a munka népe, Es bízva néz jövő elébe, Mikor a magyar ég alatt Mindenki víg lesz és szabad!" (Juhász Gyula: Az orosházi Petőfi Dalárda jeligéje) I. Kulturális egyesületek Orosházán a század első évtizedeiben Ügy gondolná, aki ismeri Orosháza mozgalmi múltját, hogy annak hősiessé emelésében egyéb objektív történelmi és társadalmi tényezők között nagy szerep juthatott — mint sok helyen másutt —, a városban (akkor községben) és környékén működő kulturális egyesületeknek, mint szellemi, ideológiai serkentőnek. Ha azonban számbavesszük a tényleges helyzetet, azt kell látnunk, hogy azok szervező, kezdeményező szerepe csak ritkán jelentkezett, működésük nem irányító, hanem motiváló jellegű volt a mozgalmak hőskorában, annak ellenére, hogy csaknem valamennyit aktuális, tendenciózus társadalmi mozgás hozta létre, demokratikus jelleggel, progresszív szándékkal. A működő kulturális egyesületek céljukat és koncepciójukat illetően differenciálódtak, és ez a különbözőség a jövőbe mutatóan is jellemző maradt. Más célt szolgált az Iparosifjak önképző Egyesülete, a Kereskedő Ifjak Egylete, melyek elsősorban színjátszással igyekeztek a polgári körök ízlését kielégíteni. Más társadalmi bázisa volt a külterületi olvasóköröknek, melyek közül a Monori Polgári Olvasókör és a Kiscsákói Polgári Olvasókör a legemlékezetesebb; előbbi a nagyszerű pedagógus és költő Bakó József nevéhez és orosházi működéséhez kapcsolódva, utóbbi a korában ritka és sok áldozattal járó vándorkönyvtárával. Megint más a leghaladóbb baloldali erőket egyesítő Magyar Munkás Eszperantista Egyesület orosházi csoportja, amelynek jellegét mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy tízéves működés után 1932-ben betiltják, és 1945-ig illegalitásba kényszerül... A szellemi élet e túlságosan sokszínűnek és magas szervezettségűnek nem mondható rendszerébe épül bele a zenekultúrát szolgáló és reprezentáló Orosházi Dalegylet, az Országos Filharmonikus Társaság és a Petőfi Dalárda működése. II. A dalárda megalakulása A Petőfi Dalárda megalakulásának körülményeiről a legfrissebb két tájékoztatás Elek Lászlóé és Keresztes Mihályé. Elek László az Orosháza Története és Néprajza című monográfiába írt tanulmányában (A szellemi kultúra fejlődése), Keresztes Mihály pedig a „Napnyugtától napkeltéig" című könyvében emlékezik meg a dalárdáról. Terjedelmi okok miatt az övékénél részletezőbb leírásra nem vállalkozhatunk, ezért csupán emlékeztetőül idézzük fel, hogy a dalárda tulajdonképpen már 1923ban megalakult. Tagjai szervezett munkások voltak, és sorainak rendezését az építőmunkások szakszervezetének helyi fiókja vállalta. De mert a mintegy hatvan tagú csoportban nemcsak építőmunkások voltak, a belügyminiszter nem hagyta jóvá az alapszabályt. Kompromisszumos megoldásként ezért — a Munkás Dalosszövetség '339