Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Szabó Gyula: Az orosházi nép tudós orvosa, Dr. László Elek élete és munkássága

dult. Onnan egy orvos segítségül küldését ígérték. Helyette azonban csak távirat érkezett tőle: „miután előleg és útiköltség nem küldetett, a meghívást nem fogadtam el." László doktor tehát kétszeres erővel dolgozott, rótta az utcákat és gyógyított. A mai Orosháza lakói közül bizonyára sokan neki köszönhetjük életünket, hiszen szüleinket, nagyszüleinket gyógyította ez a csupa-szív orvos! Aztán a járvány megszűnt és az élet visszatért a rendes kerékvágásba. László azonban nem nyugodott. Artézi kutakat fúratott és így az 1893. évi kolerajárvány már csak 40 megbetegedést és 22 halálesetet okozott Orosházán! „Lelkem ideálja s vágyaim netovábbja volt Orosházán egy községi kórházat állítani..." László doktor nemcsak beszélte a magyar nyelvet — az orosháziak kívánságának megfelelően — hanem mestere is volt. 1877-ben hírlapi cikkben agitál a kórház felépítése mellett. Az érzelmekre és értelemre egyaránt ható, alaposan indokolt megfogalmazás ellenére a község elveti az indítványt. László ismét nem nyugszik. 1889ben tervet és költségvetést nyújt be a kórházügyben, a pénzt azonban ezúttal elvitte a polgári iskola építése. 1894-ben ismét újra kezdte. A megyei levéltár hűen megőrizte kezeírásával előterjesztett javaslatát és a kiküldött bizottság jelentését, melyet a bizottság nevében dr. László szerkesztett. Ezt írja a jelentésben: „A bizottság véleménye szerint a szegénymenház, a községi kórház és a járványkórház kérdése együtt s egyszerre oldandó meg. A megoldás nem nehéz, ha egy kis jóakarat, egy kis áldozatkészség segítendi a mű sikerültét." S ezután jön a legérdekesebb rész: „A szentesi utcza végén az új vásártér (a jelenlegi kórház helye!) 18 holdas telkéből, mint e czélra legalkalmasabb helyből adjon a község e czélra 4 holdat s e telken építse fel most a szegénymenházat, majd azután a kórházat...'" Nagy-nagy elégtétel dr. László Elek nemes törekvéseinek, hogy éppen az általa jelzett helyen építette fel szocialista államunk az ország egyik legmodernebb 400 ágyas kórházát. A hálás utókor talán azzal róhatja le kegyeletét, ha az új intézetet László Elek Kórház-nak nevezi el! Ügy véljük, a kiváló orvos és nagy humanista méltán megérdemli ezt! Sajnos, 1894. évi indítványait ismét mellőzték. Jellemző, hogy a meghozott községi határozatot éppen a község első jegyzője fellebbezte meg a vármegyéhez, aztán jött ismét a sok huza-vona, a szép tervet megölte a bürokrácia. A sok sikertelenség láttán 1897-ben lemondott községi orvosi állásáról és visszahúzódott a közügyektől. Orvosi ténykedése a közegészségügyi bizottságban A községi közegészségügyi bizottság az 1876. évi XIV. törvénycikkel alakult meg Orosházán. Vezetője volt dr. László Elek, tagjainak egyrészét a törvény jelölte ki — a község tanítói, jegyzői, lelkészei, a gyógyszerész és állatorvos —, kilenc tagját pedig választották. Közöttük három orvos volt. Végigolvasva László Elek jelentését a közegészségügyi bizottsághoz, hármas kép rajzolódik ki róla: A gyógyító orvos képe, aki az egyének apró bajait tapogatja, majd az okokat megtalálva, átváltozik merész sebésszé, aki a kort meghaladó biztonsággal fogja a gyógyító kést, merészen végzi a szülészetnek, az akkori falusi körülmények között rendkívül nehéz beavatkozását, a daraboló műtétet. Ezenkívül számos nagy műtétet sikerrel végez. Betegforgalma számában kb. a mai körzeti orvosénak felel meg. De munkaerejét nem csökkenti a mindennapi nehéz munka. Tanul, olvas, tudása egyetemi szintű, vagy még inkább nemzetközi színvonalú. A pusztító járvány alatt csillogtatja meg leginkább széleskörű tudását, orvosi zsenialitását, melyből kiformálódik az orvos harmadik képe. Széles látókör és modern felfogás jellemzi. Akkor még sok helyen éreztette hatását a járványokról, azok terjedéséről fennmaradt középkori misztikus felfogás. Ö már nem a tovahurcolásban látja a kolera terjedését, hanem felismeri az ivóvíz szerepét, a mosatlan gyümölcs káros hatását. Könyörtelen szigorral záratta le a fertőzött kutakat, kötelezte a lakosságot a tiszta ártézi víz fogyasztására. Ingyen élelmet adatott a rászorulóknak, hiszen a leromlott szervezet fogékonyabb a fertőzésekkel szemben. Eljárása fényes sikert hoz: 1893-ban a járvány négy hét alatt teljesen megszűnik. A közegészségügyi bizottságban tett javaslatai és ismertetései '334