Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Szabó Gyula: Az orosházi nép tudós orvosa, Dr. László Elek élete és munkássága

AZ OROSHÁZI NÉP TUDÖS ORVOSA, DR. LÁSZLÓ ELEK ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1841—1919) Orosházának 1869-ig nem volt községi orvosa. A képviseleti gyűlés 1866. október 21-i ülésének jegyzőkönyvében olvashatjuk: „Ravasz Ferenc községi bíró úr az uralkodó járvány folyama alatt felmerült körülményekből ítélve egy községi orvos szerződtetését látván szükségesnek..." Ennek nyomán az 1866. november 16-i gyűlés úgy határozott, „hogy e gyűlés egy községi orvos szerződtetését elvileg szükségesnek látja, de ezen állomás megalapítását azon időre halasztja el, midőn az elöljáróság a községi pénztár kedvezőbb állapotáról tehet jelentést a képviselőségnek." Bizony nehéz ma elképzelni, hogy a több mint tízezres község anyagi nehézségek miatt nem tudott orvost alkalmazni, pedig annak szüksége fennállott. A korabeli jegyzőkönyvek egészen 1868-ig hallgatnak az orvos-problémárcl. Ekkor 30 tagú választmányt küldtek ki a pályázat feltételeinek kidolgozására, a maidani orvos megválasztására. Évi rendszeres fizetésül 1000 Ft-ot állapítottak meg, előírták, hogy a község szegény lakóit ingyen kell gyógyítania, a halottvizsgálatért helybeliek nem fizetnek, „Megkívántatik, hogy a szerződő a magyar nyelvet tökéletesen bírja, orvos-sebész tudor legyen s a szülészet és műtészetben is, melyek szakmájához soroztainak, kellő képzettséget tanúsítson." A pályázatot meghirdetni rendelték a Budapesti Közlöny, a Hon című és az Orvosi Lap útján. Beérkezett tizenhat orvos pályázata, melyből" szabályszerűnek minősítettek tízet, így a december 2-i választásnak nem volt akadálya. A jegyzőkönyv dr. László Elek elsöprő győzelmét bizonyítja: a titkos szavazás során 25 szavazatot kapott a 29-ből. Rajta kívül 4 pályázó kapott 1—1 szavazatot. Mint írják „tekintetes László Elek úr lőn elválasztva." (Értsd: megválasztva.) Az új községi orvos 1869. január 10-én foglalta el állását, mint később írja „telve reménynyel, telve ambícióval, melyet a község javára óhajtottam érvényesíteni s a közérdeknek szentelni." A jövevény fiatal ember volt, huszonnyolcadik évében járt. Birtokunkba került keresztleveléből — melyet édesapja sajátkezűleg másolt ki fiának egyetemi felvételéhez 1860 augusztusában — tudjuk, hogy Pápán. 1841. június 16-án született. Apja László Jónás, a pápai evangélikus gyülekezet prédikátora, anyja Kluge Terézia, tudtunk szerint a híres kékfestő család leánya. Elek mindig jeles tanuló volt. Mivel hatan voltak testvérek, hogy könnyítsen szülei gond ián. már középiskolás korában tanítványokat vállalt s a keresett pénzt hazaadta. Birtokunkban levő egyetemi leckekönyve szerint 1860. november 26-án iratkozott be a pesti egyetem orvosi karára. Egyetemi évei alatt k'váló képzésben volt része tanárai nagyhírű professzorok voltak, közöttük Semmelweis Ignác! Leckekönyvében Wagner János. Arányi Laios, Lipnai Gáspár, Lenhossék József, Jendrássik J°nő. Wachtel Dávid. Stockineer Tamás. Zlamál Vilmos. Ruop János és Balassa János kezeírásán kívül, az anvák megmentője saiátkezű íráséval „szorgalmatos" beiegv zés szerepel, a névaláírással együtt! Az Élet és Tudomány 1968. június 28-i száma közli Marastoni József rajzát, mely a híres pesti iskola egykori kiválóságait, az 1863. évi tanári kart örökíti meg. A képen karbafont kézzel Semmelweis Ignác. Ok voltak tehát László Elek mesterei. E nagyszerű iskola valóban kitűnő orvost nevelt, olyant aki nemcsak hivatásával törődött, hanem a nép életével, a közélet dolgaival is. Tudjuk, hogy igen jó megjelenésű, magas délceg termetű volt. Hivatástudatával szerencsés összhangban voltak emberi jótulajdonságai: a pontosság, mértékletesség. '330