Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Dr. Babinszky Mihály: Az Orosházi Állami Gazdaság története

tangazdaság területe közel kétszeresére, 1614 kat. holdról 2993 kat. holdra emelkedett. A gazdaság bővítését támogatta a városi pártbizottság és a megyei tanács. A terület növekedésével lehetővé vált a tangazdaság korszerűsítése, elsősorban a növénytermesztés vonatkozásában. A Szöllősi Gazdaság is növelte területét. 1960. évben már 6358 kat. hold területén kezdte meg a gazdálkodást. A mérlegbeszámoló a következőket rögzíti: „1960. január 1-én gazdaságunkhoz csatolták a Kertimag és Gyógynövénytermesztő Gazdaság tatársánci gazdaságát 1053 kat. hold, a Békéscsabai Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat Ravasz-tanyai üzemegységét 714 kat. hold területtel. A gazdaság területe összesen: 6358 kat. hold." 1960. évben a Szöllősi Állami Gazdaság, 1961. évben a tangazdaság ismét új területekkel növekszik. E növekedéssel elhárult minden akadálya annak, hogy a két gazdaság technikailag korszerűsítse növénytermesztését. A növénytermesztés szerkezete a tangazdaságban 1961-ig lényeges változást nem mutat. Nem így van ez Szöllősi Állami Gazdaságban. A búza, kukorica területe növekszik. 1961-es évtől bekapcsolódnak a hibridkukorica előállításba. Napraforgót vetnek és abbahagyják az aprómagvak termesztését. Növelik a lucernatermő területeket. Az állatállományban is lényegesek a változások. Növekszik a szarvasmarha-, s ezen belül a tehénállomány. A lecsökkentett sertéslétszám az átvett Ravasz-tanyai sertésekkel növekszik. 1957-tcl közel 2,000 db juhot tart a ficséri pusztán. 1959. évben megkezdi a húscsirke előállítását. A tangazdaság szarvasmarha-állománya nem emelkedik. A területnövekedés a szarvasmarha-létszám szaporítását is kényszeríti. A gazdaság vezetősége azonban nem akarja elsietni ezt a folyamatot, mert félti a már kialakult törzsállományt. A vemhes üsző vásárlást később sem bízza a hivatalos szervekre, hanem saját szakemberei járják be az országot, s vásárolják meg a legjobb üszőket. A fejlesztés megfontolt végrehajtása nem járt a termelés csökkenésével. Az állati termelés fajlagos mutatói tovább javultak. 1957—61. évek között a tejtermelés 3744 literről 4100 literig emelkedett. A sertéshizlalás is jó eredményt mutat. (Süldőztetett, keresztezett állománnyal: 15—18 kat. hold/hó súlygyarapodás.) (Lásd: 11. sz. tábla.) A tangazdaság szarvasmarha-tenyésztésében folyó eredményes tenyésztői munka ezekben az években már országosan ismertté vált. A gazdaság vezetői és szakemberei nagysikerű bemutatók és országos tapasztalatcserék útján terjesztették tapasztalataikat és módszereiket. 1966. évben egy kiadványban ismertették 15 éves tenyésztési munkájuk eredményeit. (Dr. Babinszky: „Az orosházi Mezőgazdasági Technikum Tangazdasága Tehenészetének Évkönyve"). Ezekben az években a Szöllősi Gazdaság eredményei is sokat javultak. Ali. sz. tábla alapján látjuk, hogy ebben az időszakban voltak a legjobbak. A tejtermelés tehenenkénti hozama 3288 literre emelkedett, s a többi állati termék termelése is kiegyensúlyozottabb. Igaz, hogy az állattenyésztésben is megjelentek a korszerűbb takarmányok. A különböző tápok és koncentrátumok etetése sok takarmányozási problémát megoldott. Amíg az állattenyésztésben a korszerűsítés lassan halad, addig a növénytermesztésben forradalmi változások következtek be. E változások jelen4 235