Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)
1969 / 2. szám - Elek László: Justh Zsigmond "kozmopolitizmusa"
birtokossal: Czóbel Istvánnal, aki spenceri alapokon indulva, de azzal bizonyos mértékig szembe is fordulva a társadalmat, erkölcsöt, esztétikumot, szellemet, tehát a szociális viszonyokat továbbá a művészetet, a lélektant, és a vallást az általános fejlődéstörvény: az evolúció tana szerint vizsgálgatta, és Halász Gábort idézve ..biológiai alapból új idealizmus felé tapogatva" alakított k> ..korszerűtlen igazságokat" 2 8 Mindketten a vezető magyar társadalmi réteg kiformálásának forradalommentes útját keresték. Ügy. hogy az osztályharc programja helyébe a nemzeti gondolatot állították, azaz az idegen származású, itt gyökértelen, nemzeti hagyományokkal nem rendelkező indigénákat is befogadó iparral és kereskedelemmel szemben a mezőgazdaság, a hellenisztikusra idealizált földművelő parasztság vezetési jogát hirdették. Ezért szorgalmazták a velük kötendő házasságokat, azt remélve, hogy a „lüktető piros vér" felfrissíti az arisztokrácia megfáradt, ,.kék vérét", hogy a paraszti egészség ,,esszenciája" átömleszti ..a petyhüdt erekbe mindazt, ami eredeti életformájában lényeges" 29 volt. Ezért igazolta Justh élete főművével, a parasztszínházzal is a magyar gányó-paraszt magasfokú kultúra igényét, hellenisztikus életszemléletét és jellemvonásait, fejlett érzelmi életét. Ezért adott az alföldi szegénységről magabiztos erőt sugárzó, nagy szeretettel megírt rajzokat paraszti novelláiban és regényében: a Gányó Julcsában. Ezért propagálta a Czobor Ádám-Bélváry Erzsébet féle, egészséges utódokat nemző meszaliánszot is az arisztokratapolgár házasságkötéssel szemben. Hol van itt hazafiatlanság, hol van itt kozmopolitizmus? Justh téves alapon álló elképzelései ellenére is igaza volt Bródy Sándornak, amikor ezt írta neki Nizzába: „Hitedben te erősebbvagy. mint akárki a mai magyar írók közül. Mi többiek esetről esetre élünk, a történeteket emberestül-szőröstűl-bőröstűl úgy írjuk meg, ahogyan éppen eszünkbe jut. Neked vallás az emberiség létezése . .. te igazságokat látsz és keresel, törvényeket találsz és kitalálsz. Magasabb rendű valaki vagy nálunk". 3 0 Justh társadalomvizsgáló kutató szenvedélye filozófiai alapra helyezte a lélektani regény analizáló rendszerét. Ö a jelenségek mögé is nézett, filozófiát formált ki a felszínen tükröződő vonások mögött, miközben az azokat mozgató biológiai, erkölcsi-pszichológiai indítékokat kereste. Ezzel a kritikus alapállással és filozófia-kereséssel lett írói módszere is más mint a különben nagyon tisztelt Jókaié, ezért hozott újszerű hangot és színt már a Káprázatokban is az elcsépelt magyar dzsentriábrázolásba. Még akkor is, ha elemző szenvedélyét a kor legnagyobb kritikusa, Péterfy Jenő történetesen a „szalon analysta" előkelő „irodalmi divatot utánzó" hóbortjának tartotta is. 3 1 * Társadalmi reformer szerepet tűzött maga elé, erejét és tehetségét a haza szolgálatába akarta állítani. Erre készült külföldi tanulmányai során, amikor nyitott szemmel figyelte Európa életét, és fogékony ésszel dolgozta fel a korabeli uralkodó eszményeket. Ezt érezte kötelességének itthon, noha buzgólkodását közöny fogadta: „Érzem, egyedül halok meg, megértetlenül. .. egyedül küzdtem át az élet viadalát, egyedül halok meg, elhagyatva. Ezt érzem, ezt tudom, s ezt az eszmét úgy megszoktam, hogy már nem is félek '218
