Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Dr. Jenei Károly: Adatok a két forradalom Békés megyei történetéhez egy békéscsabai bankfiók jelentései alapján

munkástanácsok.

2 A szegényparasztok a forradalom kitörésekor azt hitték, hogy földszerzési vágyuk azonnal teljesülhet, ezért felkeltek a nagybirtokosok ellen, hogy a földet és a gazdasági felszerelést birtokukba vegyék.

3 A földfoglalási akciókat azonban a Nemzeti Tanácsok által szervezett karhatalmi alakulatok megállították. A földkérdés, mint legégetőbb probléma, ezzel korántsem került le a napirendről, sőt sürgős megoldása egyre jobban előtérbe lépett. A rendzavarások elfojtása nem szüntette meg a feszültséget. Az egyre növekvő gazdasági nehézségek és a munkanélküliség Békés megye Nemzeti Tanácsát 1918. november 25-én arra indította, hogy a kormánytól a munka nélkül szerzett nagy jövedelmek és a háborús nyereségek igénybevételét követelje.

4 Békéscsabán és a megyében a nyugalom lassan, legalábbis látszólag, helyreállt. Említést érdemel, hogy abban az időben vonult át a megyén a Mackensen-féle hadsereg. A német katonák sok fegyvert, lőszert, kocsikat, autókat és több mint 35 000 db lovat adtak el a lakosságnak. A megyének a háború alatt erősen megfogyatkozott lóállománya ezzel jelentősen megnövekedett.

5 Békéscsabán 1919 januárjában — a fiókvezető jelentése szerint — „a szocializmus, illetve a kommunizmus érdekében a helyi és idegen agitátorok napról-napra egyre nagyobb tevékenységet fejtettek ki." A békéscsabai Nemzeti Tanács a nyugtalanság levezetésére, a munkanélküliek támogatása érdekében a tehetősebb polgárokat és a háborús nyereséget megadóztatta. Békéscsaba várossá alakulása egyébként ebben az időszakban ment végbe. Az adminisztráció megnövekedése következtében a községi pótadó 73%-ról egyszerre 140%-ra emelkedett, „ami a gazdag parasztok örömét mindjárt lelohasztotta."

0 A földreform végrehajtásának elhúzódása és a gazdasági nehézségek állandósulása 1919 februárjában a nyugtalanság és elégedetlenség tüzét úiból felszította. Szarvason a nép felkelt, a rendőrséget és a nemzetőrséget lefegyverezte. Csak a Békéscsabáról gyorsan kiküldött katonai alakulat tudta a rendet helyreállítani. A bankfiók vezetőjének jelentése szerint a felkelésnek 25 halálos és több mint 40 sebesült áldozata lett.

7 A nyugtalanság főként az agrárproletáriátus soraiban terjedt. A mezőgazdasági munkások, az uradalmak és a gazdag parasztok által felajánlott munkabéreket nem fogadták el s a tavaszi munkákra nem kötelezték el magukat. A Földművelésügyi Minisztérium 1919. március 2-án a bérviták kiegyenlítésével Szabó Lászlót bízta meg.

8 A békéltető kísérletekbe március eleién a Csongrád megyei kormánybiztos is bekapcsolódott, aki a Csanádapáca és Gerendási major között fekvő Beliczai puszta cselédségének panaszait vizsgálta meg. A cselédség ui. az ispán révén arról értesült, hogy az uradalom az állatállomány, pajták és gazdasági felszerelés értékesítésének a gondolatával foglalkozik. Amint a cselédek erről tudomást szereztek, értekezletet tartottak, melyen úgy döntöttek, hogy földigényük sürgős kielégítését kérik és földjükön termelőszövetkezetet létesítenek. A kormánybiztosnak nem sikerült őket tervükről lebeszélni. A cselédek a kormánybiztos távozása után a békéscsabai munkástanács segítségét kérték, melynek titkára két vizsgálóbiztost és hat katonát küldött a pusztára azzal az utasítással, hogy a pusztát vegyék birtokba és akadályozzák meg azt, hogy onnan a tulajdonos bármit is elszállíthasson. Az üzemvezetésbe azonban ne avatkozzanak bele.

9 A békési munkástanács a nyugtalankodó szegényparasztok érdekében en21