Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Dr. Hajdú Mihály: Az orosháziak története 1744 előtt

17. SZÁL. Ö/304. 18. Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hessenből Tolna- Baranya- Somogyba a XVIII. század első felében. Győr, 1939. 51—2. 19. Uo. Schmidt tévesen állítja azt, hogy Dőry László felesége Kisfaludy Zsuzsanna volt. Mind a korabeli összeírásokban (SzÁL. Ö/289, 294 , 392. és OLMt. 8381.), mind pedig Nagy Iván: Magyarország családai című munkája I. 375. lapján Kisfaludi Rozália szerepeL 20. Nagy Iván: Magyarország családai. I—XIII. Bp., 1857—67. I. 375. 21. Kempelen Béla: Magyar nemes családok. III. Bp., 1962. 379. 22. Schmidt, L m. 49. 22. Weinlein, i. m. 31. Azt hiszem, az évszámban téved. 1722-ben kezdték meg ugyanis vezetni a sárszentlőrinci evangélikus anyakönyvet. OLMt. A. 2089. 24. Uo. 11. 25. Uo. 2(1. Payr, i. m. 493. 27. Dőry László már 1712-ben ügynököt küldött Németországba, s Tevelre sváb telepeseket hozatott. Ez az első kísérlete azonban kudarcot vallott, visszaszöktek a jobbágyok. 1718-ban a maga nemében a legelső toborzó cédulát nyomatta, melyben igen nagy kedvezményeket ígért. Ezekkel a röplapokkal elárasztotta egész Württenberget. Meg is lett az eredménye: Az 1720-as években tömegesen érkeztek a németek, úgyhogy a magyarok többsége jobbnak látta, ha elmenekül a vidékről. Amint az elfogultsággal egyáltalán nem vádolható Weinlein írja: „ .. . minthogy nagyobb számú németség telepedett ide, a magyaroknak nagyobb része a németek iránti ellenszenvből és gyűlöletből, valamint azon okból, hogy már most annyi népnek itt élni nem lehet, elköltöztek." I. m. 30. 28. OLMt. A. 2089. 29. Révész Sándor: A bezi-enesei egyesült ágost. hitv. evang. keresztyén egyházközség története. Győr, 1908. 6. 1. 30. Megjelent Nyelvjáráskutatás és településtörténet címmel a Magyar Nyelvőr XCI. (1967.) 455—64. lapokon. A téma elméleti része bővebben kifejtve: Benkő Loránd: A nyelvföldrajz történeti tanulságai. (Akadémiai székfoglaló beszéd) MTA. I. OK. XXIV. (1967.) 29—45. 31. Csizmadia, i. m. 494—510. 32. Imre Samu: A hazai magyar nyelvjárások hangrendszer-típusai. Magyar Nyelv. LXm. (1967i) 307—23. FÜGGELÉK Alábbiakban télsorolom az Orosházán is előforduló nevek különböző alakváltozatalt es írásváltozatait az egyes összeírásokból, anyakönyvekből. (Elsősorban a sárszentlőrincievangélikus keresztelési anyakönyvből.) Helykímélés céljából csak a feldolgozott kor neveit közlöm, » csak olyanokat, amelyiknek a mai s a XVIII. század eleji írása között különbséget találtam. Bacsur: Batsúr (1751). Baranyai: Baranya (1728, 1746), Boronyai (1741). Bolla: Bala (1728), Balla (174§). Búzás: Buza (1728). Cseh: Cse (1728), Tseh (1734). Csizmadia: Csizmazia (1728). Tsizmazia (1741). Dénes: Dines (1775). Dér: Dier (1751). Edvi: Edvy (1775). Erdélyi: Erdéli (1751). Fehér: Fejér (1746), Fehere (1746). Gabnai: Gabonai (1741), Gabnay (1746). Gombkötő: Gombkoto (1728). Gubics: Kubis (1746), Gubits (1751). Gulyás: Gulás (1728). Győri: Győry (1746). Hajdú: Haidu (1728). Horváth: Horvát (1729). '208