Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Dr. Hajdú Mihály: Az orosháziak története 1744 előtt

Pálfa: —; Horváth, Varga. Péri: —; Horváth, Varga. Pincehely: —; Bogár, Cseh. Hegedűs. Horváth. Németh. Pap, Sznlai, Székely, Tobak, Varga. Regőly: —; Csik. Csizmadia. Hegedűs, Horváth, Pap, Varga. Simontornya: Szalók; Bognár, Csapó, Cseh, Csizmadia. Fehér. Gombkötő. Hegedűs, Horváth, Németh, Pap, Székely. Varga. Szakály: —; Bognár, Hegedűs, Horváth, Varga Szántó (Koppányszántó): —: Csizmadia, Horváth. Jós. Madarász, Németh, Pap, Varga. Székely (Nagyszékely): —: Bognár. Csapó, Csizmadia. Horváth. Miszlai, Orbán. Szekszárd: Berta, Ciráki, Séllei, Ujfalusi; Bognár, Csapó, Csizmadia, Deák, Farkas. Hajdú. Horváth. Németh, Orbán. Pap, Szalai, Székely, Varga, Végh. Szentgyörgy (Dunaszentgyörgy): —; Hajdú. Horváth, Pap. Szentlőrinc (Sárszentlőrinc): Zámbó: Bognár, Fehér, Horváth. Jós, Németh. Szekeres, Varga, Végh. Tád (Tamási és Regőly között): —; Hegedűs, Horváth, Pap, Varga. Tamási: Mórocz, Szikora; Bognár, Csapó, Csik. Csizmadia. Fekete, Horváth. Kecskés. Pap, Szalai, Székely, Tobak, Varga. Virág. Tengőd: Benkő; Pap. Tolna: —: Farkas, Horváth. Németh. Pap. Udvari: —; Németh. Váralja: —; Csapó. A teljesség kedvéért soroltam fel mindazokat a községeket, amelyek számbajöhettek abból a szempontból, hogy ott orosháziak lakhattak. A következőkben, a fordított vizsgálatban egy kissé szűkebbre vonom a k'Jrt. Megnéztem ugyanis az eddig pontosan meg nem határozható eredetű családoknál egyenként, hogy mely XVIII. század eleji Tolna megyei községek lehetnek az eredeti lakhelyeik. Most azonban kihagyom a kevésbé valószínű helyeket. (Pl. Váralján csak a Csapó nevű családot találtam, amely megegyezett az orosházi családnevekkel. Nem valószínű, hogy az az egy család csatlakozott volna a zombaiakhoz, mikor még Tolna megyében nyolc helységben laktak Csapó nevezetűek. olyan helységekben, ahonnan bebizonyíthatóan is átköltözött egy-két család Orosházára: Bölcske, Fadd, Tamási stb. Valószínűbb tehát, hogy az orosházi Csapók ezekből a községekből jöttek.) Természetesen egyetlen család csatlakozása is elképzelhető, de jóval ritkábban. Rendszerint legalább 4—5 család kerekedett fel és költözködött el a községből, vagy ennél is több. Igen szemléletes példa erre a bukovinai székelyek vándorlása a második világháború előtt, alatt és után. Háromszor, négyszer települtek meg és menekültek vagy vonultak tovább, s mindig 6—8 család együtt utazott, de néha sokkal több is. Máig is összetartanak, s valamennyire külön is húzódnak az egy községből eredők az egyes dunántúli községekben. Ezzel a módszerrel is csak alig lehetett csökkenteni a községek számát, s a '199