Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Dr. Hajdú Mihály: Az orosháziak története 1744 előtt

községek névanyagában egyáltalában nem volt a XVIII. századi orosháziak által is viselt név. Mindezek további vizsgálatát elhagytam. Ahol viszont olyan neveket találtam, amelyeket az Orosházára költözők is viseltek, továbbá valószínűsíthető volt az, hogy ezek nem Zombáról jöttek, ott aprólékos családnév-egyeztetést végeztem. 46 olyan helységet találtam az 1728-as Tolna megye területén, amelyből esetleg csatlakozhattak telepesek a felkerekedett gombaiakhoz. Mindezeket a községeket az I. szám alatt mellékelt térképen o (üres karika) jellel tüntettem fel. A valószínűsítés első lépése az volt, hogy megállapítottam, van-e olyan név, amely csak egyetlen helységben található. A következő 22 volt ilyen: Adorján (Paks), Ágoston (Öcsény), Bacsur (Decs), Bakos (Ireg), Benkő (Tengőd), Bagoly (Fadd), Berta (Szekszárd), Bikádi (Medina), Buzi (Földvár), Hegyi (Keszi). Kas (Nagyszakoly), Kasziba (Lápafő), Laki (Paks), Móroc? (Tamási), Pusztai (Földvár), Séllei (Szekszárd), Szalók (Simontornya), Szikora (Tamási). Torda (Bölcske), Ugróczki (Földvár). Ujfalusi (Szekszárd), Zámbó (Szentlőrinc). Az ilyen községek neve mellett álló karikát betöltöttem: ® Előfordult, hogy egy család nevét két községben is megtaláltam, de csak egyik jött el Orosházára. (Pl. Kővágó: Döbrököz és Csurgó szomszédos falvaiban; Virág: Bölcske és Tamási stb.) A gyakoribb nevűek esetében pedig több helység is számbajöhetett. (Pl. Csizmadia nevű nem lakott Zombán soha. 1746-ban mégis három, 1751-ben pedig hét ilyen nevű család szerepelt Orosháza összeírásaiban. 1728-ban Tolna megye tizenhat községében lakott Csizmadia nevű család. Némelyikben több is: Szekszárdon öt, Földváron, Pakson, Tamásiban, Döbröközön, Csurgón és Szakálon kettő-kettő. Semmiképpen sem lehet tehát megállapítani, honnan is jöttek Orosházára a Csizmadiák. — Lehet, hogy nem is Tolnából.) Ezekkel a nevekkel valószínűségszámítást végeztem a következő módon: A községek neveit felírtam külön-külön lapra. Mellé írtam azoknak a családoknak a nevét és számát, amelyek onnan származhattak. Ezek összeszámolása után összevetettem a község összes családainak a számával, hogy megtudjam, mekkora az a lehetőség, amely szerint onnan jött a családok közül valamelyik. Egy nagyobb helységben ugyanis nagyobb az eshetősége, hogy 2—3 gyakoribb nevű család lakjon, tehát kisebb a valószínűsége az onnan való eredeztetésnek. Ha viszont egy kisebb községben találok ugyanannyi olyan típusú nevet, az a kisebb község sokkal nagyobb valószínűséggel iöhet számításba. Konkrét példán: a mintegy 150 családot számláló Tolna községben 4 olyan nevet találtam, amely az orosházi első összeírásokban szerepelt, de Zombán egyáltalán nem, vagy kevesebb volt, mint Orosházán. (Ezek: Farkas, Horváth, Németh, Pap.) A valószínűsége tehát 1 :38 annak, hogv Tolnáról (Tolna községből) jöttek ezek Orosházára. A 30 családszámú Szentlőrincen (Sárszent]őrinc) viszont 9 orosházi név fordult elő (összesen 14 estben)! A valószínűség tehát 1:3. Ehhez vegyük hozzá, hogy a Zámbó család csak onnan származhatott, továbbá Szentlőrinc az egyházközség székhelye volt, ami miatt gyakran jártak Szentlőrincre a zombaiak, sok ismerősük lehetett ott. Az olyan községeknél, ahol a valószínűségi szám 1.10 vagy ennél jobb volt, az üres vagy betöltött karikát O (szaggatott kör) jellel vettem körül: © vagy: C . Ezek a helyek tehát nagyobb figyelmet érdemelnek. Nézzük meg mostmár a térképet! Azt látjuk, hogy a számba jöhető községek legtöbbje Zornbától északra, észak'197