Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)
1969 / 2. szám - Dr. Hajdú Mihály: Az orosháziak története 1744 előtt
ról jöttek az orosháziak? Orosháza tényleg zombai település? Megszoktuk már ezt mondani, hangoztatni és hinni, a bizonyításra nem is gondolunk. Pedig nem lehet egyértelműen igennel felelni a kérdésekre. Gondolkodjunk egy kicsit az alábbi számadatokon! Zombán 1728-ban 26 család lakott. Számuk még 1734-ben is csak 26. 1741-re, az Orosházára település előtti utolsó t összeírás évére ez a szám 69-re emelkedett. Tehát még 18 évet is csak legfeljebb egyharmada töltött Zombán az átköltözőknek, közel kétharmaduk legfeljebb 10 esztendeig lakott Zombán. 1' 1 Folytassuk azonban az adatok sorolását! Orosháza első összeírása, mely 1746/47-ben készült, 1 5 105 családot sorol fel. A következő pedig, mely 1751-ben készült,225 családot tartalmaz! 1 6 Vegyük ezekhez még azt is hozzá, hogy 1752-ben Zombán is készült összeírás, s akkor ott 59 magyar család élt! 1 7 Kissé profanizálva a dolgot, végezzük el a következő számolási műveletet: 69-ből vegyünk el 105-öt (vagy 225-öt) úgy, hogy 59 maradjon! Ennek a számtani rejtvénynek a megoldásához segítségül kell hívnunk az antroponímiát, vagyis a személynevek vizsgálatát. (Itt említem meg, hogy a szövegben mai helyesírásunkkal említem általában a családneveket, s régi alakjukra csak akkor hivatkozom, ha valamit bizonyítani kell azzal az írásformával vagy alakváltozattal. Függelékben azonban felsorolom a maitól eltérő alakokat a lejegyzés évével.) Minden kétséget kizáróan látszik az első pillantásra, hogy egyrészt Orosházára nemcsak Zombáról jöttek telepesek 1744-ben és az utána következő években, másrészt az is biztos, hogy nem jött el minden magyar család Zombáról ekkor, vagy újak költöztek az áttelepülők helyére. Arra a későbbiekben próbálok válaszolni, hogy még honnan költözködhettek ide a régi lakosok. Először állapítsuk meg azt, mely családok származnak kétségtelenül Zombáról! (Talán nem is az a fontos, hogy név szerint kik ezek, hiszen annak semmi értelme, hogy a mai emberekben hamis és alaptalan önérzeteskedést keltsünk „ősi", ,,zombai" származásuk igazolásával, „első telepes", „őslakos" kategóriák alakításával, ugyanis — mint a későbbiekben kitűnik — maga Zomba sem volt homogén, egységes település. így semmivel sem jelent többet, ha valaki azt mondhatja, hogy az ő ősei már zombaiak voltak, mintha azt mondaná, hogy teveliek, gyönkiek vagy szentlőrinciek. A neveket pusztán a tudományos pontosság, az esetleges ellenőrzés, korrigálás lehetősége céljából említem. A mondanivalóm lényegének alátámasztására elegendő a számadatok figyelembe vétele is.) Már az 1746/47-es orosházi összeírásban szerepelnek, s még 1741-ben a zombai összeírásban szerepeltek, de az 1752-es szintén zombaiban nem találhatók a következő nevek: Balog, Baranyai, Bolla, Gulyás, Győri, Juhász, Kocsondi, Körösi, Lődi, Rácz, Rajki, Ravasz, Süle, Szalai C2). Szilasi, Varga. (A zárójelben álló szám a család neve után mindenkor azt jelenti, hogy annyi azonos nevű családra vonatkoznak az állítások.) Ezekhez járulnak az alábbiak, akiknek átköltözése ugyanekkor történt, de neveik annyira gyakoriak a környék falvaiban, s továbbra is maradtak belőlük Zombán néhányan, csak nagy valószínűséggel lehet állítani, hogy onnan jöttek: Horváth (2), Kis, Kovács, Nagy, Németh, Szabó (3), Takács, Tóth (3). A Kovács, Nagy, Német és Takács családok esetében egy kissé határozatlanabb az állításom, ugyanis több maradt belőlük Zombán az orosházi csoport kiválása után, mint '193
