Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Dr. Hajdú Mihály: Az orosháziak története 1744 előtt

AZ OROSHÁZIAK TÖRTÉNETE 1744 ELŐTT Az Orosháza történetével foglalkozó kutatók, történészek valamennyien tudják és határozottan állítják, hogy Zomba. az orosháziak 1744 előtti tartózkodási helye csak ideiglenes, átmeneti lakhely volt, oda is más vidékről, egyöntetű vélemény szerint Északnyugat-Dunántúl községeiből költözködtek. Nem történt azonban kutatás annak megállapítására, hogy egyrészt mennyi ideig éltek az orosházi ősök Zombán. másrészt mely községekből vagy konkréten melyik községből jöhettek ide. Ezeknek a kérdéseknek a megvizsgálását kísérelem meg alábbi tanulmányomban, nem annyira a történettudomány, mint inkább a nyelvészet, annak is egy ága, a névtudomány módszereinek felhasználásával. Előrebocsátom, hogy nincs szándékomban határozott állásfoglalást tenni, nem is lehet egyértelműen eldönteni a legtöbb kérdést egyetlen vizsgálati mód alapján. Továbbá az ilyen nagyobb méretű népmozgalmak, belső telepítések, amilyeneknek az orosháziak elődei is több ízben részesei voltak, nem határolhatók körül sem időben, sem térben éles elválasztó vonalakkal. Mindig van bizonyos lehetősége a kivételnek, szóródásoknak, visszaköltözéseknek, továbbköltözéseknek, amelyek bonyolítják, de színesítik is a képet. Ha mégis sikerült gyarapítanom ismeretünket népünk, városunk lakóinak múltjáról, vándorlásaik hosszú útjáról, vagy legalább ráirányítottam í> figyelmet ennek a kérdésnek a vizsgálatára, elértem célomat. I. Az közismert tény, és Orosháza történetírói is megjegyezték, hogy a török hódoltság idején Tolna megye is elnéptelenedett. így a régi Zomba nevű település is elpusztult. A megye magyar lakosai vagy északra, nyugatra menekültek, vagy rabláncra kerülve dél felé hajtották őket a törökök. Helyüket csak részben foglalták el az akkor még szinte nomád életet élő délszlávok akik a törökök nyomán északra húzódva a lakatlan falvak egy részét birtokba vették először Baranya, később Tolna megye területén is. Adót nem fizettek senkinek, a férfiak a török végvárakban katonáskodtak, aminek fejében védelmet kaptak az esetleges magyar portyázások ellen. Egy-egy nagyobb csapat elől felkerekedve könnyen tovább vonultak így Buda visszafoglalása után, a törökök elleni nagy hadjáratkor ezek a szerb, rác telepesek is vissza'191