Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 2. szám - Dr. Süle József: A 225 éves Orosháza ünnepe

taszították többségüket, amely ellen örökös lázongással tiltakoztak. A növekvő lakosság a földtelenség miatt egyre kilátástalanabb helyzetbe került, ezzel is magyarázható az, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc azonnal cselekvésre késztette a szegény népet. A haza védelmén túl fellázadtak a földesurak ellen, és földfoglalásokat hajtottak végre Csákón, amiért Oláh István életével áldozott. A kiegyezés után az ország ellentmondásai itt a mi vidékünkön különösen kiéleződtek. A növekvő nincstelenség, a munkaalkalom hiánya miatt az agrárproletárság tömegei ki voltak szolgáltatva a földesuraknak. A feudalista urak érdekeit szolgáló államgépezet kegyetlenül eltiport minden megmozdulást. Orosháza társadalmának haladó jellegét tükrözi az a tény is, hogy 1869. március 17-én ez a község választotta képviselőjének a dualista parlament szinte egyetlen forradalmár tagját, Táncsics Mihályt. Az elnyomás, a nyomor, kilátástalanság annyi bánatot és keserűséget halmozott össze a népben, hogy az elvezetett az agrárszocialista mozgalmakhoz és robbanásszerűen az 1891-es véres május 1-ében csúcsosodott ki. A mozgalom orosházi gócpontja kiterjedt Délkelet-Magyarországra, komoly gondot okozva az akkori uralkodó osztálynak. Ezek a magyarázatai annak, hogy országosan is elsőnek itt sikerült a szocialista tanokat átvinni az agrárproletárság soraiba. A hagyományok, a forradalmi múlt és harc apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre szállt, az elnyomók iránti gyűlölet tovább élt és erősödött a népben. Ezt jelzik a különböző lázongások, aratósztrájkok stb. A szocialista tanok tudatosodnak, a nép szervezett formában vívja meg jogos harcát uraival szemben. Orosháza lakosságának progresszív, haladó jellege később sem szakad meg, hiszen többsége forradalmi magatartást tanúsított a Magyar Tanácsköztársaság ideje alatt és annak védelmében is. Tudatos marxista—kom.munista mozgalmi múltja, cselekedetei, — melyek között szintén volt országos jelentőségű is — fényesen reprezentálják az itt élő lakosság társadalomformáló erejét, tevékenységét. Az 1937-es alföldi letartóztatások, bár szomorúan végződtek, mégis dicső mozzanatai voltak az orosházi forradalmi mozgalmaknak. 1967ben a város lakossága méltó emléket állított a 30. évforduló tiszteletére. Honalapítóink, elődeink sok kínszenvedésen, megpróbáltatáson mentek keresztül, dacoltak az önkénnyel, a kegyetlenkedésekkel, a természet erőivel, de a harcot sohasem adták fel. A kietlen pusztaságot, a nádas, mocsaras vidéket virágzó termőföldekké változtatták át, benépesítettek a környéket új településekkel, ahol ma nagy lélekszámú községeket találunk. A magasabb mezőgazdasági kultúra, a kezdeti ipar áldása mégis inkább egy vékonyabb, gazdagabb réteg kiváltsága lett, maga Orosháza az ország legnagyobb falujává tudott csak nőni. Orosháza lakosságának is a felszabadulás hozta meg a jobb, boldogabb életet. Ekkor is, mint ahogy korábban a lakosság döntő többsége, — aktívan kapcsolódott be az új szocialista társadalom építésébe. Orosháza a legutóbbi időkig kezdetleges iparral rendelkező, viszonylag fejlett agrárváros volt. Még 1955-ben is több mint kétszerannyian dolgoztak a mezőgazdaságban, mint az iparban, és a létrehozott új érték többsége is onnan '188