Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - Oltvai Ferenc: Az iskolaügy Kelet-Csanádban a proletárdiktatúra időszakában

rok bizalmát igazolta az is, hogy több helyen a tanítót választották meg a direktórium elnökévé, vagy bekerültek a tanácsba. A proletárdiktatúra rövid fennállása nem adott módot arra, hogy a tanítás és nevelés új gondolatai eljussanak a községi és tanyai iskolákba Csanád megyében. A rendeletek jórésze már csak akkor látott napvilágot, amikor itt bekövetkezett a rcmán megszállás. A tanítás és nevelés nem minden községben jutott el a tömegek, a helyi szervek érdeklődésének előterébe. A rendszer iránti bizalmat elsősorban abban látjuk, hogy az iskolalátogatás a megszokott keretekben folyt. Több helyen azonban kiemelkedő érdeklődést tanúsítottak az iskola iránt és ez már a proletárdiktatúra iránti bizalmat és a politikai fejlettségnek magasabb szintjét is jelentette. A rövid idő arra sem volt elég, hogy a legkirívóbb szociális bajokon víltoztassanak, hiszen úgyszólván csak az uradalmi cselédek helyzetén tudtak segíteni. A bizalom jelének tekintjük azt az általában minden községben tapasztalható tényt is, hogy az iskolában a növendékek fegyelme nem lazult, a tanítók oktatási kötelességüknek eleget tettek. Mindezeket a jelenségeket az ellenforradalmi korszakban szerkesztett tanfelügyelői jelentés is kénytelen volt elismerni. OLTVAI FERENC JEGYZETEK 1. Csanád—Arad—Torontál vármegye Közigazgatási Bizottságának Jelentése az 1927. évről. Makó, 1928. 105. 2. A Magyar Tanácsköztársaság művelődéspolitikája. Sajtó alá rendezte: Petrák Katalin és Miilei György. Bpest, 1959. XI., XII. old. 3. A Csanád megyei oktatási helyzetről a proletárdiktatúra időszakában írásos anyag alig keletkezett. A megyei tanfelügyelőség nem működött. Az iskolák és a községek irataiban oktatási vonatkozású iratanyagot nem lehet találni ebből az időszakból. Néhol megtalálhatók a Csanád vármegyei Kormányzótanács által a megyei hivatalos lapban közzétett rendeletek nyomtatott másolatai, amelyek a Forradalmi Kormányzótanács rendeleteinek hü másolatai csupán, s amelyekhez a megyei kormányzótanács semmiféle megjegyzést nem fűzött. Ennélfogva az ellenforradalmi időszakban szerkesztett jelentésekre vagyunk utalva, elsősorban a Csanád megyei tanfelügyelőségnek a megyei alispánhoz intézett jelentésére, amelyet azután az alispán változtatás nélkül átvett és összefoglaló jelentésként tett meg a törvényhatósági bizottsághoz. A kelet-csanádi iskolázásról készített dolgozatunk is lényegében ezen a jelentésen alapul. A tanfelügyelő jelentése, ill. az alispáné természetszerűleg ellenforradalmi szellemű, a Tanácsköztársasággal, a proletáruralommal szemben ellenséges érzelmű. A tanfelügyelő — Micsák Márton — géppel írott jelentése a Csongrád megyei 1. sz. Levéltárban, a Csanád megyei Közigazgatási Bizottság 52/1929. sz. alatt fekszik el. Ez» a jelentést az alispán szórói-szóra átvette és nyomtatásban is kiadta az idézett módon. Vásárhelyi Kálmánra Id.: Kiss János: Makó az őszirózsás forradalom és a proletárdiktatúra idején. — Tanácsköztársaság Csongrád megyében. Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága, Szeged, 1959. 153—155. 4. A Csanád megyei munkástanács direktóriuma több más megyéhez hasonlóan megyei kormányzótanács néven nevezte magát. 5. A Makói Tanítók és Tanárok Szakszervezetének ülési jegyzőkönyvei (1919. március 30.. április 3., április 7., és április 16.) a Baróti Endre felelősségre vonásával kapcso'atban keletkezett szegedi ügyészségi iratokban találhatók meg. Ld. Párttörténeti Intézet Archívuma, Szegedi Törvényszék, 4505/1919. sz. 6. Párttörténeti Intézet Archívuma. Szegedi Ügyészség, 2568/1919. IV. sz. 7. Uo. Szegedi Törvényszék, 2624/1920. — B. sz. 8. Csongrád megyei 1. sz. Levéltár, Csanád megyei alispáni iratok. 13633/1931. sz. 18