Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - SZEMLE

Haán Lajos: BÉKÉSCSABA TÖRTÉNETE Bibliotheca Bekesiensis. Tom. 2. Szerkeszti: Dr. Papp János A helytörténeti kutatások fontosságát a nemzeti történelem sok alkalomból ötvöződő szintézisének megalkotása és a tanításban való felhasználása szempontjából már a XVII században hangsúlyozta Comenius, de pusztába kiáltó szava csak a következő század első felében talált halló fülekre és megvalósításra Bél Mátyás: Notitia Hungáriáé hovae historíco-geografica című I—V. kötetében. mely Bécsben jelent meg 1735— 1742-ig, azonban a Békés megyei vonatkozású írása: Descriptio Bekesiensis még ma Is az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában (Fol. Lat. 3628) várja a kiadást, holott 1879-ben Haán Lajos akadémiai értekezésében már értékelte is Bél Mátyás munkásságát. Azóta már Haán életművéről is sokan értekeztek, de kézirata csak a Békéscsabai Megyei Könyvtár dolgozóinak a jó gazda gondosságával végzett gyűjtőmunkája révén került szakszerű megőrzésre a Könyvtár állományába. A helytörténet-kutatók és írók szűk körén fúl aligha vált volna ismertté Haán LajosBékéscsaba története című kézirata — ez a ma már forrásértékű mű — ha a Bibliotheca Bekesiensis második köteteként dr. Papp János lobogó lelkesedésű irodalmár és történész fáradhatatlan szerkesztő művészetének eredményeként meg nem jelenteti a Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és a Békéscsabai Városi Tanács. A kötet a Rózsa Fe'enc Gimnázium nyomdaipari szakközépiskolás tanulóinak jelesen rangos vizsgamunkája, amely egyben a Kner Nyomda dolgozóinak példamutatóan alkotó szintű mívességét is dicséri. Az 1858. január 1-én kelt előszóban Haán Lajos saját életének fontosabb mozzanatairól, majd kutatói és írói módszeréről nyilatkozik. Az I—XVI. fejezetben — a múlt században általánosan követett metodika szerint — meghatározza topográfiailag Békéscsaba fekvését, határait, éghajlatát, majd summázott archeológiai, szociológiai, demográfiai, ethnográfiai, architekturális és kronologikus ismertetést nyúit. Nemcsak a múltról, hanem a korabeli állapotokról is értékes tudósítást ad, sőt a „Pia desideria" — jámbor szándék — című fejezetben az ellövendő korba is kitekint. Haán Lajos tömör összefoglalása in^ni-Htív forrás a kutató és az olvasó számára egyaránt. azonban a 110 évvel ezelőtt feliegyzett adatait szükségsze-űen ki kell egészíteni az úiabb kutatások eredményeivel, amelyek a Városi Tanács, a Hazafias Népfront és a tömegszervezetek bölcs gondoskodása nyomán nemcsak megjelentek szép «•zámmal nyomtatásban, hanem országosan és az ország határain túl is — elegendő hivatkoznom Ján Sirácky: Stahovame Slovákov Na Dolnu Zern V 18. A 19. Storoci, Bratislava. 1966-ban kiadott kötetére — ismertté váltak. Békéscsaba újratelepítésének 250. és várossá válásának 50. évfo-dulóján koszorús költőnk, Vörösmarty Mihály gondolatával: — „A múltat tiszteld a jelenben, S tartsd a jövőnek!'' — ajánlom a Bibliotheca Bekesiensis 2. kötetét a kutató historikusoknak és a városukat szerető és megbecsülő olvasóknak. DR. TIBORI JÁNOS 171