Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - SZEMLE

Implom József: GYULA VAROS TÖRTÉNETE (1214—1964.) Városi Tanács, Gyula, 1968. 56 p. + 9 t. — Implom József: GYULAI VÁROSISMERTETŐ (öt városnéző séta) Városi Tanács, Gyula, 1968. 55 p. + 8 t. A két csinos, egymáshoz az összetévesztésig hasonló füzet forgatása közben eszünkbe jut szerzőjük, Implom József. Az az ember, aki immár ötven éve minden békési, közelebbről gyulai kulturális megmozdulásban hivatalosan is részt vesz. Neve jól ismert a megye határain túl is, hiszen gyakran olvasható hatalmas alkotások létrehozására nagy szellemi erőt koncentráló kollektívák névsorában is (Értelmező Szótár, Helyesírási Tanácsadó Szótár, Oj Magyar Tájszótár stb.). Több évtizedes helyi tevékenysége, széles körben ismert munkássága ellenére szerényen, visszavonultan él közöttünk, anélkül, hncv különösebben fi évelnénk rá, munkásságát méltóbban értékelnénk. Most, amikor két új. sok eddigi munkáját, kutatását summázó kis összefoglalását ismertetiük, úgy véliük, hogy ezt feltétlenül meg kell említenünk. Annál is inkább, mert Implom József ebben az évben tölti be hetvenedik életévét (1899. szeptember 23-án született Gyulán). Ez az évforduló mindenképpen alkalmas arra, hogv munkásságát bemutassuk, hogy köszöntsük. Már csak azért is. mert a gyulai múzeum csendben megült centenáriumához is szerencsésen kapcsolható. Negyven éve, hogy 1928-ban, Implom József vette át ennek vezetését és gyorsan döntő változást hozott az intézet életébe. A múzeum addig eltelt hatvan éve bármily hősies küz^?lem, helytállás is volt. kultúrtörténetünk egyik fényes mozzanata, mégis csak tengídött, hivatását semmilyen vonatkozásban sem tudta betölteni. Implom József volt az, aki valójában múzeummá tette ezt a gyűjteményt, aki korszerű keretek közé helyezte és széleskörű lehetőségeket teremtett számára, hogy működhessék, gyarapodhassék, taníthasson. Méltán írhatta tíz év múlva, 1938-ban, amikor megírta a gyulai múzeum és könyvtár hetven évének történetét, hogy „meggyőződésünk, hogy Gyulán a Vérosi Múzeum és Könyvtár az az intézmény, mely hosszú évtizedekre visszatekintő, eredményes munkájával. munkás jelenével alkalmas arra, hogy a történelem, az említett tudományok és a közművelődés iránt érdeklődőket mi»a köré gyűjtse, munkáiukat támogassa". Valóban így is volt. Ma már jobban látjuk, mint akkor, hogy a megifjodott gyulai múzeum Implom József vezetésével kulturális közDonttá feilődött. A központ szervezőie. iránvítóia. Implom József pedig elmélyült helytörténeti, néprajzi és nyelvészeti kutatásokat végezve, a legkülönbözőbb helyeken kísre adva, kisebb-nagyobb cikkek tömegében közölte eredményeit. Nagy, öszszefoglaló jellegű művek nem születtek. Ennek sok-sok akadálya volt, ha más nem, hát az, hogy Implom Józsefnek soha sem volt elég ideje. Az 1917-ben tett érettségi után harctéri szolgálat következett. Hadifogságba esett, 1919 végén került haza. Egyetemi tanulmányait csak 1920-ban kezdhette meg. Tanulmányai befejezése után — magyar—német szakos középiskolai tanár — szülővárosában vállalt állást, polgári iskolai, illetőleg általános iskolai tanár, igazgató volt 1942-ig. Ekkor szakfelügyelő lett. De a második világháborúban ismét behívták. Megint hadifogságba esett s csak 1947-ben tért haza. Ott folytatta, ahol abbahagyta: az általános iskolában tanított, szakfelügye

1 ősködött. Pedagógiai pályája végén megyei vezető szakfelügyelő volt, nevelői e-edményeiért 1958-b=n a Kiváló tanár kitüntetésben részesítették. 1963-ban nyugdíiba vonult. A gyulai múzeumot 1948-ig vezette, a testvérintézménynek, a városi könyvtárnak, még két évig, 1950-ig viselte a gondját. Tlven zsúfolt, mozgalmas élet munkás hétköznapjai nem nagyon engedtek időt a nagy művek kialakítására. Pedig anyag, elképzelés lett volna elég. Implom József gyűjtő alkat. Élete során rengeteg adatot, anyagot összegyűjtött. Sok csak most formálódik cikké, közleménnyé vagy éppen summázódik rövid, gyakorlati célokat szolgáló öszszefoglalásokká, mint ez a két kis előttünk fekvő füzet is. A nyugdíjba vonult Implom József nem pihen, hanem megfeszített erővel dolgozik. Hatalmas adatgyűjteményét 171