Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)
1969 / 1. szám - SZEMLE
HŐSI MÜLTUNK ... (Egy ötkötetes dokumentumgyűjteményről) 1968 első felében jelent meg az Élelmezési Ipari Dolgozók Szakszervezete által kiadott dokumentumgyűjtemény ötödik kötete, s ezzel egy a maga nemében szinte páratlan kiadványsorozat vált teljessé. A több mint 2000 oldal össztenedelmű kiadvány az élelmezési iparban dolgoze munkásság mozgalmait mutatja be különböző szakmák (malomipar, húsipar, sütőipar, cukoripar, cukrászipar, dohányipar, söripar stb.) szerinti csoportosításban. A kötetek anyagát részben az ÉDOSZ-archívumban őrzött eredeti dokumentumokból, főleg azonban a Néüszavában és a kevésbé ismert szakszervezeti lapokban megielent cikkekből és tudósításokból állították össze. (A kiadvány legnagyobb értéke talán éppen ez: a ma már nehezen hozzáférhető és alig ismert szakszervezeti újságok — pl.: Szakszervezeti Értesítő. Molnárok és Malommunkások Laüia. Élelmezési Munkás, Cukrászmunkás, Dohánygyári Munkás, Húsipari Munkások Laoia, Sütők Szaklapja stb. — értékes anyagának közreadása.) A munkásmozgalomban többé-kevésbé tájékozottak számára is alighanem szolgál néhány meglepetéssel a dokumentumok olvasgatása. Mindenekelőtt megismerkedhetünk egy sajátosan nehéz helyzetben levő munkásréteg sorsával, küzdelmeivel. E sajátosság talán abban határozható meg, hogy mivel az élelmezési ipar többnyire egy-?gy üzemben keves munkást foglalkoztatott, nehezebb volt a szervezésük, s szinte egészen a felszabadulásig az átlagosnál jóval súlyosabb volt a tőkésekkel szembeni kiszolgáltatottságuk. A sütő- és húsiparban pl. még az 1930-as évek második felében iű a vasárnapi munkaszünetért és a 12—13 órás napi munkaidő csökkentésért kellett harcolniuk. Szorosan összefügg ezzv I a másik fontos tanulság: a magyar munkásmozgalom történetét feldolgozó kudvánj okban az élelmezési munkásság mozgalmairól alig olvashatunk — talán éppen azért mert mozgalmuk mindig megkeje.tnc >. ís,y gyer.gr'nek látszik. Az öt l:ótet any.iga azonban szemléletesen bizonyítja, hogy ° munkásréteg megpróbáltatásokkal soi-sii, az átmen=li kudarcok mellett • iptit ,er.yenben is bővelkedj harcai — valóban hősi múltja — »agyoLb figyelmet érdemel. Ha a iává.* -t ti rfntti szakmai srtr.ir.< ntck szerint • .zsgaljuk, iétségtelenü' le.n-;ül néhány jiroVí-'v A/ egye« likumentumok címeként legtöbbször az eredeti újságcikk címe szerepel, ami eredeti megjelenési helyéről kiszakítva nem mindig fejezi ki a szöveg tartalmát. A jegyzetelés kizárólag a dokumentum lelőhelyének megjelölésére szorítkozik, néha azonban még ez is elmarad. A bővebb jegyzetelés: az eseményekkel kapcsolatban felvetődő kérdések, a további fejlemények ismertetése — ennek fejében egyes dokumentumok elhagyása —, s esetleg a mai értékelés közlése megkönnyítette volna a gyűjtemény kezelését és felhasználását. Ilyen terjedelmes kiadvány esetében égető szükség lenne a különböző mutatók (tárgy-, személy- és helynév mutatók) elkészítésére is. Mindez azonban az előbb felsorolt értékeken nem változtat, s megítélésüknél figyelembe kell venni ,hogy az öt kötet anyagát egyetlen ember (Raj ki Árpád az ÉDOSZarchívum kezelője) válogatta és rendezte sajtó alá. Végül „Békés megyei szemmel" nézve a kiadványt örömmel üdvözülhetjük néhány fontos, megyei vonatkozású dokumentum közzétételét. Különösen megyénk cukoripari munkásainak mozgalmaihoz találunk sok új érdekes adalékot. Több dokumentum ismerteti többek között a mezőhegyesi cukorgyárban 1906-ban lezajlott nagyarányú sztrájkot (Sipitzky András: A mezőhegyes! cukorgyár története az alapítástól napjainkig (1889—1966) c. tanulmánya — Békési Élet 1966'3. sz. — nem említi), valamint a sarkadl cukorgyár munkásainak felszabadulás utáni küzdelmeit. Sajnálattal állapíthatjuk meg viszont, hogy a megyénkben aránylag jelentős malomipar munkásainak mozgalmairól alig tud valamit a gyűjtemény (csak a tótkomlósi munkások 1932-es mozgalmával kapcsolatban közöl egy dokumentumot); ugyancsak egy-egy dokumentum képviseli megyénk sütőiparát is (az ÉDOSZ békéscsabai csoportja működésének betiltása); a húsipart bemutató kötetben pedig egyáltalán nincs megyénkre vonatkozó dokumentum. Végül éppen a terjedelmi és kezelési nehézségekről elmondottak következtében egy Békés megyei vonatkozású helynévmutató bizonyára jó szolgálatot tesz a gyűjtemény felhasználása érdekében: A malomiparról 165