Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Fülöp Károly: Áprily Lajos Szeghalmon

ÄPRILY LAJOS SZEGHALMON Századunk lírájának a harmadik negyedben élő „nagy öregei" közül a tavaly nyáron elhunyt Áprily Lajost meleg kapcsok fűzték Szeghalomhoz. E kapcsok egvik szála a feleségem, a másik én voltam. Látogatásunkra több alkalommal lejött Szeghalomra, s mikor hosszabb időt töltött házunkban, magával hozta azt a munkáját is, amin eppen dolgozott. Ezekről a napjairól emlékezem meg alábbi soraimban. Látogatásait több évtizedes meleg barátság indokolta. Én kezdő tanár korában tanítványa, majd a húszas években kartársa voltam a nagyenyedi Bethlen kollégium gimnáziumában, feleségem pedig a kollégium tanítóképző intézetének gyakorló elemi iskolájában működött mint vezető tanítónő. Mindketten szinte mindennapos vendégei voltunk az Áprily családnak, s ez a kapcsolat akkor sem szakadt meg, mikor előbb én. majd feleségem is elhagytuk Erdélyt, s Szeghalmon telepedtünk meg. Levélbeli érintkezéseink Áprilyval épp oly elevenek és szívesek voltak, mint mindennapos beszélgetéseink Enyeden ottélésünk idején E'ső látogatását Szeghalmon 1929 november 30-án tette. Közben ugyanis családi körülményei úgy alakultak, hogy ő is elhagyta Erdélyt, s Budapestre költözött. Iskolánk, a Péter András gimnázium, élete első éveit élte. Igazgatónk, Nagy Miklós tele volt nagyszerű elképzelésekkel, ragyogó tervekkel. A Sárrét kulturális központjává akarta tenni Szeghalmot, s az évente egy-egy magasabb osztállyal növekedő gimnázium tanárait is úgy válogatta ki a pályázók közül, hogy terveinek bátor, tettrekész megvalósítói legyenek. Minden esztendőben november 30-át Péter András emlékének szenteltük, s mindig olyan műsoros est vezette be az ünnepi bált, amely a környező községek dolgozó rétegeinek színét-javát a nézőtérre csalta. Református intézmény lévén, ünnepi szónoknak mindig a legékesebben szóló, gondolatokban leggazdagabb szellemű tudósokat, egyházi vezetőembereket kértük fel, a kiegészítő számckat pedig neves írók, költők és zeneművészek adták. Az lS2ö-iki estélyre szereplőkül Ravasz László püspököt és Áprily Laios költőt kértük fel. A műsoros est az Ambrus Imre mozgóképszínházban, az azt követő bál a kaszinó termeiben volt. Áprily a hozzá intézett felkérő és ellátásra vonatkozó meghívó levelemre így válaszolt: „Kedves Károly! Tegnap találkoztam Török Pállal, a Protestáns Irodalmi Társaság estélyeinek adminisztrátorával. A terven nem történt változtatás: 30-án csakugyan lemegyünk hozzátok Ravasz püspök úrral. Ebben a hónapban lesz alkalmam megismerkedni az Alföld földrajzával. Harmadikán Szolnokon vártam a két famíliát (felesé^errék Naev Jenőékkel egyszerre jöttek), tizenharmadikán a körösi Bethlen ünnepélyen szereplek, huszonharmadikán Szentesen, harmincadikán Szeghalmon, december 7-én Hódmezővásárhelyen, 14-én pedig Szegeden. Nyilván az itt a cél, hogy megtanuljam a földrajzot, melyet az I. b osztályban kell heti 3 órában tanítanom. köszönöm meghívástokat. Más intézkedés elhelyezésem dolgában tudomásom szerint nem történt, ezért hálával elfogadom. Iduska nem fog eljönni velem, gyermeket sem vihetek magammal, mert nincs még féljegyük. Erre az esztendőre már nem 146