Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pelle Ferenc: Az általános iskolai számtan-mértan- és fizika tanítás tapasztalatai az 1967-68-as tanévben Békés megyében

közök szépen gyarapodtak, a matematika kiásé mostohán kezelt volt. Ugyanis ma sincs, vagy alig van felszerelés a terepen való méréseket és számításokat megvalósító órákhoz (terepszögmérők, kitűzőrudak stb,). A következő években ezen a területen is előbbre kell lépnünk! Űj egységcsomag segíti a 8. osztályos fizikai tanítást: az „Elektrovaria". Mivel ez a legkorszerűbbek közé tartozik és nagyjelentőségű a szemléletes fizika oktatásában, beszerzése minden iskolában szükséges! Az iskolák nevelői könyvtárainak könyvellátottsága is a tárgyi feltételekhez tartozik. Felügyelő társaimmal az elmúlt tanév folyamán több iskolában megvizsgáltuk, hogy a nevelői könyvtár könyvállományának hány %-a matematika és fizika vonatkozású szakkönyv (tankönyvek és kézi könyvek kivételével) és igen furcsa helyzeteket találtunk: pl. a járások iskoláiban általában 1—5%, Békéscsaba felmért 5. iskolája közül 4 iskolában 2—3%, viszont a város 10. számú iskolájában 10%. A Vizsgált iskolák közül ez az egyedüli eset, ami jónak mondható. Előadóterem általános iskoláinkban igen kevés helyen van, járásonként és városonként általában 1—2 iskolában. Néhány iskolában volna ugyan előadóterem, de azokat a tanteremhiány miatt tanteremnek használják. Jó lenne, ha e probléma megoldására minél több iskola próbálkozna meg a kabinet-rendszer bevezetésével. A tárgyi feltételek összegezéseként megállapíthatjuk, hogy az eszközállomány az előző tanév folyamán is a tanári kísérletekhez, de még inkább a fizikai gyakorlatokhoz és tanulókísérletekhez tovább gyarapodott, viszont a szertári helyiségek, az élőadótermek, a kabinet-rendszer és a nevelői könyvtárak állományának alakulása tekintetében lényeges változásról nem beszélhetünk. Eredmények A következőkben a tantervi követelmények megvalósítását, illetve a követelmények tavaszi szünet előtti helyzetét szeretném néhány feladat megoldásának eredményein keresztül elemezni és bemutatni, nem törekedve a teljességre, mivel a teljes felmérés elemzése és bemutatása a korlátozott terjedelem miatt nem lehetséges. Matematika 5. osztály 15 iskola 15 osztálya (a továbbiakban csak osztályok) 516 tanulójának tudását mértük fel többek között a következő feladatokkal és eredménnyel: a) Egy röltex üzletben 202 m bútorvászon volt. Ebből az első nap eladtak 37 m-t, a második nap 58 m-t és a harmadik nap 23 m-t. Mennyi bútorvászon maradt az üzletben? Mennyibe került egy méter, ha az eladott bútorvászonért 3776 Ft-ot kaptak? Eredmény: Az első kérdés szempontjából megértette a feladatot a tanulók 74%-a. Az első kérdésre helyes választ adott 71%. A második kérdés műveletét helyesen választotta meg 18%. Mindkét kérdésre választ adott a tanulók 17%-a. A megoldás helyességét ellenőrizte 2%. Az egyes osztályok közötti teljesen jó megoldás szélsőségei: 0%-tól 30%-ig (a legjobb — és a legjobbak a továbbiakban is említve — Orosháza 3. sz. iskola). Tévedések elkerülése végett itt szeretném megjegyezni, hogy egy-egy iskolából csak egy 5.. 6. stb. osztály lett felmérve. b) Szerkessz téglalapot 6 cm 8 mm és 3 cm 7 mm-es oldalakkal. Számítsd ki a kerületét és a területét! Eredmény: Jó a szerkesztés a tanulók 21%-ának, jó a kerület kiszámítása 20%nak és jó a terület kiszámítása 12%-nak. Hiba volt, hogy a tanulóknak csak 29%-a ismerte fel a műveletvégzés azonos mértékegységekkel való szükségességét. Ez volt fi főprobléma. E feladatot teliesen jól oldotta meg a tanulók 2,4° 0-a és 10 iskola egyetlen tanulója sem jutott el eddig. Legjobb eredmény a kerületszámításban 60% (Gyoma 2. sz. iskola), a területszámításban 44% (Békéscsaba 10. sz. iskola). 139