Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Nagy László: Az altalajlazítás lehetősége, jelentősége és ökonómiai értékelése Békés megyében

Az altalajlazilás tehát gazdaságos, pedig a számításokat a ráfordításnál inkább magasabb érték felé, míg a hozam esetében az alacsonyabb érték felé toltuk el, mivel biztonságos kalkulációra törekedtünk. Az eddig leírtakból következik, hogy az altalaj lazítás jelentős termésnövekedést eredményez és a jövedelmezőség szintje is kedvező. Az átnézetes térképvázlat feltünteti azoknak a területeknek a fö'draizi elhelyezkedését, melyeken eredményes az altalaj lazítás. Békés megyében a következő területeken (járási bontásban) lenne célszerű az altalajlazítás. Az adatok csak a szántó művelési ágra vonatkozó kat, hold és % értékeket foglalják magukban. (7. táblázat). 7. táblázat Kötött és erősen kötött réti-. Erősen kötött szolonyeces réti réti csernozjom és mélyben talaj, réti szolonyec, sityerpeMegnevezés sós réti talajok sedö réti szolcnyec talajok kh szántó 1

1 -ban kh | szántó " -b=n Békési járás 89 388 27 340 30,6 7 483 8,4 Gyulai járás 103 461 21 054 20,4 1 949 1,9 Mezőkovácsházi járás 128 700 2 911 2,3 2 552 2,— Orosházi járás 94 153 — — 278 0,3 Szarvasi jáiás 117 370 27 617 23,5 12 042 10,3 Szeghalmi járás 145 292 56 198 38,7 31 630 21,8 Városok összesen 66 424 11 454 17,2 3 687 5,6 Békés megye összesen 744 743 146 574 19,7 59 621 8,Békés megyei viszonylatban tehát hozzávetőleg 146 000 kat. hold réti talajon és mintegy 60 000 kat. hold szikes talajon lehetne, illetve kellene elvégezni az altalajlazítást. A javítást természetesen részletes OMMI szakvéleménynek kell megelőznie, mely pontosan meghatározná az altalaj lazítandó területek területi kiterjedését. Évente, figyelembe véve a szakvéleményezést alátámasztó vizsgálati-, és a kivitelezést biztosító gépi kapacitást, a DK-Alföldön hozzávetőleg 10 000 kat. hold altalajlazítása lehetséges. Természetesen ilyen ütemben az altalaj lazítás megoldása, az összes indokolt területen — figyelembe véve a javítás amortizációs idejét is — nem lehetséges. Javasoljuk, hogy az altalajlazítási tevékenységet azokra a talajokra kellene összpontosítani, ahol a többletráfordítás a legmagasabb többlethozamot eredményezi. Az eredményesség alapján évről évre fokozni lehetne az altalaj lazításba bevont területek nagyságát, s a javított területtel párhuzamosan a jövedelmezőség emelkedése már népgazdasági szinten is éreztetné hatását. E rövid tanulmányban célunk nem az volt, hogy részletes ökonómiai értékelést adjunk, hiszen erre nem is nyújtott lehetőséget a rendelkezésre álló anyag. Ahhoz azonban, hogy Békés megyében a természetföldrajzi lehetőségeket ilyen irányban feltárjuk és népgazdasági szinten értékeljük, az adatmennyiség elegendőnek bizonyult. Feltétlenül figyelembe kell venni mezőgazdasági termelésünknél ezeket a még kiaknázatlan lehetőségeket. DR. NAGY LASZLO 136