Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Nagy László: Az altalajlazítás lehetősége, jelentősége és ökonómiai értékelése Békés megyében

Í V i . - í. . . . . hasonló adottságú táblákhoz viszonyítva az altalajlazított területeken a termésnö­vekedést a 2. táblázatban mutatjuk be. 2. táblázat .„ , . . Tcrmcsnövekedés 1 alaflipus IWcny <-,..-os aránya Réti talaj őszi árpa 80— 100 búza 60— 150 kukorica 36— 38 Mélyben sós őszi árpa 40— 50 réti talaj búza 35— 40 Különböző talajtípushoz őszi árpa 20— 40 tartozó termő és búza 20— 55 feltételesen termő kukorica 18— 20 szikesek cukorrépa 40— 45 kender 45— 50 borsó 15— 40 len 25— 30 napraforgó 30— 60 A réti talajoknál a kenyérgabona nagyfokú szóródását az okozta, hogy kü­lönböző búzafajták kerültek vizsgálat alá. A tapasztalat az, hogy elsősorban a Bezosz­tája hálálta meg az altalaj lazítást (közelebb a 150%-hoz). Míg a Fertődi kevésbé (kö­zelebb a 60%-hoz). Meg kell azonban jegyezni, hogy a kontroll területen (altalaj­lazítatlan terület) a Fertődi adott nagyobb termést. (3. táblázat) 3. táblázat ^ Itala jiazított Megnevezés nélkül ^ Itala jiazított Bezosztája 8,5 q/kat. h. 20,0 q/kat. h. Fertődi 10.0 q/kat. h. 17,0 q/kat. h. A különböző talajtípusoknál — a gabonaféléknél és kukoricánál — az eredmé­nyeket összevetve láthatjuk, hogy a réti talajok hálálják meg elsősorban az altalaj­lazítást. A szikes talajoknál nagyobb eredményt csak akkor várhatunk, ha az altalaj­lazítást egyéb szükséges javítással is párosítjuk. Az eddig említett talajtípusok a 3-as talajkategóriába tartoznak, (sík, kötött és igen kötött). Ha az altalaj lazítást a mélységtől és kötöttségtől függően 2 vagy 3 késes altalajlazítóval végezzük, kat. holdanként a ráfordítás 500—700 Ft között változik. Az egyszerűbb számítás érdekében 600 Ft/kat. holddal végeztük a kalkulációt. A vizsgálati eredményeket figyelembevéve. talajtípusonként a következő ter­mésnövekedést tapasztaltuk. (4. táblázat) 134

Next

/
Oldalképek
Tartalom