Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)
1969 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Nagy László: Az altalajlazítás lehetősége, jelentősége és ökonómiai értékelése Békés megyében
TEMYEK DOKUMENTUMOK EMLÉKEK AZ ALTALAJLAZlTÁS LEHETŐSÉGE, JELENTŐSÉGE ÉS ÖKONÓMIAI ÉRTÉKELÉSE BÉKÉS MEGYÉBEN Az utóbbi évtizedek statisztikai adatait vizsgálva, tapasztalhatjuk, hogy a mezőgazdasági művelés alatt álló terület országos méretű csökkenése következett be az elmúlt időszakban. Ez Békés megyére is jellemző. Növekedtek a belterületek, új ipartelepek létesültek, új utakat építettek, a rohamosan terjeszkedő olajmező stb. foglalja el a területek nem kis részét. Elsősorban a szántóterületek csökkenése érinti a népgazdaságunkat érzékenyen. Az 1. táblázat a megye szántóterületének csökkentésiét szemlélteti. 1. táblázat CsöklcBnés 1950 1955 1960 1964 1966 1950-hez Megnevezés vi SZezer kat. h. Békés megye 766 759 749 744 748 18 Az egész népgazdaság érdeke, hogy csökkenő szántóterületeinken a lehetőségekhez mérten a legmagasabb terméseredményeket érjük el. Termelnünk azonban nemcsak a jóminőségű területeken kell, hanem éppen a fent említett okok miatt a gyengébb termékenységű szántók hasznosítása is nélkülözhetetlen. Ennek érdekében a legkülönbözőbb javítási módszerekkel (kémiai talajjavítás, meszes altalajterítés, vízrendezés, altalaj lazítás stb.), esetleg ezek komlex alkalmazásával fokozhatjuk talajaink termékenységét. Sajnos a megye jelentős része valamilyen talajjavítást kíván. Ezen belül azoknak a területeknek a kiterjedése legnagyobb, melyek előnytelen fizikai és kémiai, valamint biológiai állapotán altalaj lazítással jelentős mértékben lehetne segíteni. Az altalajlazítás alkalmazási lehetőségét a szikes- és réti talajokra a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Talaj javítási Osztálya dolgozta ki. A kísérleti munka eredményeként lehetőség nyílt az altalaj lazítás gyakorlati alkalmazására nagyüzemekben. Altalajlazításos mélyművelést azokon a területeken kell végezni, ahol a talaj agyag, vagy nehézagyag kötöttségű, s ennek következtében előnytelen fizikai állapotú, vagy ahol akár a terület morfológiai kialakulása következtében, akár a talajművelés eredményeként (eketalp) vizetzáró réteg alakult ki, s ennek következtében fokozott a belvízveszély. Szikesek vagy szikesedő talajok esetében az altalajlazítás a fent említett okokon kívül indokolja a talajok kémiai tulajdonság következtében kiala9* 131
