Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - VITA - Dr. Becsei József: Békés fejlesztésének néhány kérdése

vált olyan alapfokú igény-kielégítés, mint vegyesbolt, italbolt, olvasókör stb. A jövőben pedig még további szükségleteket kell kielégíteni, — villany, orvos stb. A tanyák fejlődéséről általában azt mondhatjuk, hogy velük még belátható ideig számolnunk kell, mint gazdálkodási területekkel is és mint lakóházakkal is, de fejlesztést csak ott érdemes eszközölni, ahol jelentősebb központok alakultak ki. A község fejlesztésének lehetőségeit két irányból kell megközelítenünk. Az első, hogy milyen funkcionális szerepköröket kell majd a jövőben ellátnia, ez meghatározza a megyén belüli településhálózati helyzetét is. A másik irány, a probléma másik oldala pedig az, hogy a zárt településen belül a részletes rendezési terv milyen feladatokat, megoldási formákat jelölt ki. A KSH Békés megyei Igazgatósága által 1968-ban kiadott „Adatok Békés megye községeiről" c. kötetében

3 a települések településhálózati helyzetét és fejlettségét sokoldalúan értékelték. Ezen értékelés szerint Békés központi jellegű városias település. Rajta kívül a fenti csoportba tartozik még Szeghalom és Gyoma. (Nem terjed ki ez a vizsgálat a megye városaira.) A településfejlesztési irányelvek szerint nagyközségeinket a kialakult szerepkörök szerint kívánatos fejleszteni. „A termelés szervezése és a település vonzáskörzetében élő népesség alap-, közép- és felsőfokú ellátásának fejlesztése, a jövőben betöltendő és meghatározott szerepkörének figyelembevételével történhet. Ennek jövőbeni alakulását nagyrészt a jelenlegi adottságok és körülmények befolyásolják. Településhálózatunkon belül ki kell alakítanunk egyes nagyközségeink szerepkörét, a településhálózatra gyakorolt termelési, gazdasági, közlekedési és ellátási potenciáljának a függvényében. Olyan optimális gazdasági és ellátási vonzáskörzet figyelembevételével kell községeinket fejleszteni, amelyek a termelőerők jelenlegi mozgásformájának megfelelnek, s amelyek nagyjából már kialakultak.'"' Ehhez még hozzá kell tenni, hogy ezen általános irányelv konkrét megvalósítása csak abban az esetben lehet kifogástalanul jó, ha a fejlesztendő településekről, illetve az egész megyei településhálózatról sokféle, sokirányú tudományos állapotfeltárás áll rendelkezésünkre. Általában természetesen elmondható, hogy az ellátás szempontjából optimális vonzáskörzeteinknek tekinthetők azok a nagyközségek, amelyeket természetes gazdasági, termelési, egészségügyi, kulturális és közlekedési mozgásformák kötnek össze. Az előző oldalakon elmondottakból következik, hogy ilyen Békés is, amely azonban Békéscsaba vonzáskörzetében fekszik, s a jövőben „részleges középfokon fejlesztendő". Több megyei nagyközséggel együtt alkalmassá kell fejleszteni arra, hogy vonzáskörzetük mezőgazdasági termékeinek gyűjtését, raktározását és részben ipari feldolgozását is ellássa. Biztosítani kell, hogy a népesség magasabb rendű közszolgáltatásainak is központja legyen, továbbá ide kerülnek a vonzáskörzetébe tartozó kisebb községek lakosságának nem mindennapos igényeit kielégítő középfokú közszolgáltatási intézményei, mint nagyobb áruházak, SZTK-rendelő, bíróság, sportlétesítmények, művelődési intézmények, szakiskolák stb. A szerepkörüknek megfelelő differenciált alap- és középfokú ellátás biztosítása egyes nagyközségeinket — államigazgatási beosztás szerint — a fokozatos fejlesztés nyomán városi rangra emelheti, így a kívánt szint elérése után pl. Békést, Szeghalmot, Mezőkovácsházát stb.

4 Békés központja részletes rendezési tervének legfontosabb részlete vJelmagyarázat: 1. létesítendő közintézmény, 2. építendő lakás a szint megjelölésével 3. vízigényes közhasznú zöldterület 4. nem vízigényes közhasznú zöldterület 5. védett műemléki terület. 128