Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - VITA - Dr. Becsei József: Békés fejlesztésének néhány kérdése

ben vett város érdekel. Egyrészt azért, mert a község legfontosabb élettevékenységei innen indulnak ki és ide centralizálódnak, másrészt, mert itt találkozik a zárt település falusi burka a várossal és harmadszor, mert ide irányul a járás falvai felől jövő minden forgalom; röviden: mert ez Békés és az egész békési járás központja, mert ez a város az egész településhálózatban. A földrajzi értelemben vett város tehát az igazgatás, a kereskedelem, a kulturális élet és a közlekedés központja, a gazdasági és politikai irányítás ide centralizálódott. Tehát az egész település funkcionális központja. "Ennek megfelelően itt foglalnak helyet a közintézmények épületei, a távoli vidékek szükségleteit is kielégítő kereskedelem üzletei. Ennek megfelelően díszesebb és többszintes épületeket találunk itt szorosan egymáshoz záródva. Az utóbbi években megjelentek itt a többszintes lakóépületek is. Általában azonban, a főtér (Széchenyi-tér) környékét leszámítva, rendkívül alacsony a beépítési sűrűség, nagyok a telkek. Éppen ezért a jövőben nasy lehetőségek vannak még itt az építkezés számára a foghíjak beépítésével. de különösen fontos lenne a többszintes építkezés megvalósítása. Mivel ez a terület részben halmazos. részben szalagtelkes alaprajzú, ezért sok problémát jelent maid az utak vonalvezetése. Az azonban irreális kívánalom, hogy a görbe utcákat eevenesítsük ki, de városépítési és esztétikai szempontból sem indokolt. Sőt az a kívánatos, hogy az építendő új létesítmények szervesen illeszkedjenek a település alaprajzi sajátosságaihoz. Erre a már folyó építkezések is nagyon szép példákat szolgáltattak (47. sz. út főtéri vonalvezetése, Fáv András úti műút, a Kossuth Lajos utca sarkán épülő üzlet- és lakóház). A városmaggal kapcsolatban azt is meg kell említenünk, hogy az itt élő lakossás foglalkozási viszonyai nem támasztanak akadályt az elé, hogy minél városiasabb külsővel épüljön fel a jövőben Békés centruma. Ennek legfontosabb akadálya az lenne, ha nagy számban élnének ezen a területen őstermelők. Amint a 3. ábra is mutatja, ide elsősorban a közigazgatásból élők, az egyéb népgazdasági ág tagjai, az ipari népesség települt, a többi gazdasági ágazatban dolgozók csak alacsony számban vannak jelen. A kétlakiság természetesen az itt éTő nem őstermelőknél is megtalálható, de jelentősége nem olyan nagy, hogy azzal a jövőben számolni kellene. Mivel a község részletes rendezési terve nagyjából a fentebb tárgyalt városmagra terjeszkedik ki, ezért a többi övezetről nem szólunk részletesen, csupán néhány problémát, fejlődési tendenciát emelünk ki. Az egyik ilyen fejlődési tendencia, amit már a funkcionális problémánál is hangsúlyoztunk, hogy az őstermelők száma lényegesen lecsökkent, ennek, továbbá a nagyüzemi gazdálkodás és építkezés megerősödésének egyik fontos következménye lesz, hogy a mezőgazdasági tevékenység egészében a külterületre fog koncentrálódni. így a belterületen levő gazdasági épületek, nagy telek stb. feleslegessé válik, s a zárt település a mezőgazdák számára is csak lakóhelyül szolgál. Ez egyrészt egy olyan fontos fejlődési tendencia, aminek nevezetes városszerkezeti következményei lesznek, de ami csak a távolabbi jövőben jut teljesen érvényre. Pillanatnyilag ugyanis a háztáji gazdálkodás és a kétlaki életmód ennek érvényre jutását nagy mértékben gátolják. Azonban már ma is megfigyelhető a gazdasági épületek elhanyagoltsága; hogy eredetileg őstermelői rendeltetéssel épült lakóházakban nem ősterme^k élnek. Részben ennek, részben a javuló életkörülményeknek köszönhető, hogy sok „parasztházat" „görbítettek" meg, vagy építettek új szobát az utcafrontra, s az eredeti nyeregtetőt felvaltotta a sátortető. Már említettük, hogy a városmag szalagtelkes településű részeiben még sok lehetőség van újabb építkezésekre a foghíjak beépítésével. Azonban itt rendkívül magasak a telekárak és részben ezért, részben pedig azért, mert az ipari és mezőgazdasági népesség is szívesebben települ a munkahelyhez közelebb, inkább a kertek területén születnek új családi lakóházak, különösen északon a Décseri, a Szécsény és a Nagykertekben. Itt már kialakult az ún. második lakóövezet. A jövőben is arra kell számolnunk, hogy ez tovább fejlődik, ezt — helyesen — ösztönzik is. Káros lenne azonban a lakóépület számára olyan területeket lefoglalni, amelyek már ma is termő gyümölcsösök, vagy kertek. A község déli és délkeleti oldalán ugyanis még bőségesen áll rendelkezésre szabad terület, s ebbe az irányba a zárt település zavartalanul terjeszkedhet. 126