Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - VITA - Dr. Becsei József: Békés fejlesztésének néhány kérdése

hogy a mai külterületen több olyan tanyasűrűsödési góc jött létre, amelyek már átmenetet képeznek a zárt település és a szórványtelepülés között. A Békés környéki településhálózat magját azok a települések alkotják, amelyek Nagy-Békésből váltak ki. Ezt a területet övezi északon Mezőberény és Köröstarcsa, illetve a belőlük alakított Csárdaszállás, délnyugaton Mezőmegy er és Kétsoprony csatlakozik közigazgatásilag ehhez a településhálózati maghoz. A közigazgatásilag körülhatárolt békési járás tehát több egymástól jól elkülöníthető övezetre bontható a településhálózati vizsgálat alapján. Sőt, ha a kapcsolatok irányát, a közlekedési feltártságot vesszük figyelembe, akkor Kétsopronyt és Mezőmegyert le kell választanunk erről a területről, mert azok sokkal inkább kapcsolódnak Békéscsabához, a megyeközponthoz, mint Békéshez. Békés közigazgatásilag központja a járás területén fekvő 10 községnek, amelyekben 1966-ban 49 112 fő élt 112 889 kat. holdon (649,5 km

2), így a járás átlagos népsűrűsége 75,7 fő/km

2 volt. Azonban amikor a Békés környéki településhálózatot vizsgáljuk^ tekintettel kell lennünk a közigazgatási határokon kívüli környezetére is, nevezetesen arra, hogy Békés déli határa, amely egyben a békési járás déli határa is, közvetlenül érintkezik a megyeközpont területével. így a Békés környéki településhálózat területét ki kell bővítenünk Békéscsaba területével. Ennek az az oka, hogy a településhálózati összekapcsolódások csak ezen a településterületen belül értelmezhetők kielégítően. 1. járáshatár I. a település összes népessége 2. községhatár II. a település külterületi népessege 3. fontosabb út 4. vasút iái