Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 2. szám - Czeglédi Imre: A gyulai harisnyagyár alapítása és első évei (1900-1906)

ívek ezennel kibocsáttatnak. Jelen aláírásra az indíttatta alulírottakat, hogy városunknak legyen egy olyan ipartelepe, amelynek révén a szegényebb iparos osztályhoz tartozó női családtagok állandó tisztességes keresethez jussanak és hogy idővel ezen üzem házi iparként is kifejlődjék, amire való tekintettel a kereskedelemügyi Miniszter úr Ö nagy Méltósága a vállalatnak egy megfelelő pénzbeni államsegélyt már meg is igért. Az Első Gyulai Kötött- és Szövöttiparáru Gyár egyenlőre 30 évi időtartamra alapíttatik 100 0Ó0 korona, szóval is százezer korona alaptőkével, mely alaptőke ezer darab, egyenként 100 korona névértékű és névre szóló részvényből fog állni. Az aláírók tartoznak az aláírás alkalmával részvényenkén a névérték 10 százalékát, vagyis 10 koronát és részvényenként egy korona alapítási díjat az aláírási ív birtokosainak készpénzben lefizetni: további húsz száztólit, vagyis 20 koronát az alakuló közgyűlést követő 14 nap alatt és 20 száztólit, vagyis 20 koronát ezen időponttól számítandó 60 nap alatt szintén készpénzben, a Békés Megyei Takarékpénztár Egyesületénél befizetni. A részvénytőkének még fennmaradó 50—100-tóliának, vagyis ötven koronának részvényenkénti befizetési ideje és módozatai a Részvény Társaság közgyűlése által fog annak idején a szükséghez képest meghatároztatni. A részvények aláírására a zárhatáridő 1900. évi július 31-ére állapíttatik meg. Az alapítók a kereskedelmi törvény 183. §-a értelmében fenntartják a jogot az első igazgatóság kinevezésére. Kelt Gyulán, 1900. évi július 2-án. Weisz Mór gyulai lakos, gyáros és nagykereskedő Braun Mór gyulai lakos, fakereskedő Czinczár Adolf gyulai lakos, fakereskedő Reisner Zsigmond gyulai lakos, kereskedő, gőzmalom tulajdonos Deutsch Jakab gyulai lakos, kereskedő Scherer Benedek gyulai lakos, tanító Schwimmer Arnold gyulai lakos, kereskedő. Az érdeklődők további tájékoztatása céljából megemlítjük, hogy részvényaláírási ívek a fentebb felsorolt alapítóknál, továbbá dr. Berényi Ármin ügyvédi irodájában és a helybeli három pénzintézetnél állnak rendelkezésre."

1

1 Az aláírási felhívásból kiderül, hogy a gyár alapításából jórészt a helybeli kereskedő-tőke vette ki a részét, hiszen egyetlen aláíró (Scherer) kivételével mind gyulai kereskedő, élén a gyulai iparos- és kereskedő-világban lassan vezérszerepet elfoglaló Weisz Mórral.

1

2 S bár az ország ebben az időben tőkehiánnyal küzdött, a tervezett 100 000 korona alaptőkét július 31-ig lejegyezték, jórészt a gyulaiak részéről. Közben folytak a gyáralapítással járó egyéb munkák. Gyárépületnek a város központjában levő, régi megyei törvényszék épületét vették meg a Megyeház utcában. A szükséges tapasztalatok megszerzése és gépek vásárlása érdekében Weisz Mór, a gyáralapítás kezdeményezője és tervezett vezérigazgatója, hosszabb körútra indul. Kassán a Sipos-féle „nagyobb szabású" kötődét akarta megtekinteni, „a tulajdonos azonban nem engedte őket bemenni, és minden egyéb felvilágosítást is megtagadván" kénytelenek voltak eredmény nélkül távozni.

1

3 A kassai gyár tulajdonosának még a hihetetlenül gyenge magyar kötszövő iparban is az volt az érdeke, hogy minden eszközzel akadályozza hasonló 186